Tajvan legnagyobb katonai hadgyakorlatán, a Han Kuang-manőveren a sziget Abrams harckocsijai nem a nyílt terepen, hanem a városok sűrűjében tesztelték képességeiket. A tajvani főváros repülőterétől alig néhány kilométerre, egy építési telepen rejtőztek el az M1A2T típusú harckocsik, ponyvával és törmelékkel fedve – készen arra, hogy lesállásból csapjanak le egy esetleges kínai szárazföldi invázió esetén.
Az augusztusi tikkasztó hőségben az 584. páncélos dandár kezelői üzemanyagot vételeztek az amerikai gyártmányú járművek számára. A Honeywell AGT1500-as gázturbinás hajtóművet egy M978-as tehergépjárműhöz csatlakoztatták, miközben polgári autók haladtak el mellettük a forgalmas utcán. A teljes tankolási folyamat mintegy 15 percet vett igénybe, majd a harckocsik visszatértek rejtett állásaikba.
A gyakorlat helyszíne nem véletlenszerűen lett kiválasztva: a taoyuani városrész szomszédságában egy Guan Yu hadistennek szentelt helyi templom és egy turisták által kedvelt falfestményekkel díszített utcarészlet helyezkedik el. A legközelebbi metróállomás mindössze tíz perces gyaloglásra volt a katonai művelet helyszínétől.
Páncélozott erők a városi hadviselésben
Tajvan területének több mint kétharmadát hegyek, iszaplapályok és erdős dombvidékek borítják, a maradék rész pedig sűrűn beépített. Ez a földrajzi adottság döntően meghatározza, hogyan kellene bevetni a 108 darab, az Egyesült Államoktól 2024 végéig átvett harmadik generációs harckocsit. Az Abrams-ok Tajvan északi védelmi körzetéhez tartoznak, feladatuk a főváros, a legfontosabb repülőtér és a kereskedelmi kikötő oltalmazása.
Erich Shih tajvani katonai elemző szerint az Abrams-ok elsősorban lesharcban lehetnek hatékonyak: a nagyvárosokba vezető utakon kellene velük megállítani az előrenyomuló kínai erőket. Közvetlen páncélos ütközetbe bocsátkozni a Népi Felszabadítási Hadsereg tankjaival – hangsúlyozza a szakértő – komoly kockázattal jár.
Kína páncélos hadereje mintegy 6000 harckocsit számlál, köztük körülbelül 2200 Type 96-os, valamint több mint 1200 Type 99-es és Type 99A-s típust, ez utóbbiak harmadik generációs járművek. Emellett rendelkeznek 500 könnyű Type 15-ös tankkal és több mint 1000 kétéltű rohamlánctalpassal is. Ezek a járműtípusok könnyebbek és kevésbé páncélozottak az Abrams-nál, azonban egy valódi harchelyzetben más tényezők is döntőek lehetnek.
Légi fölény és változó harcérintkezési pontok
Ha Kína szárazföldi csapatai eljutnának Tajpejig vagy Taoyuanig, az valószínűleg azt jelenti, hogy a PLA időközben már semlegesítette a tajvani légierőt – véli Shih. Ez automatikusan megteremtené a feltételeket ahhoz, hogy kínai vadászbombázók, harci helikopterek vagy drónok nyújtsanak fedezetet az előrenyomuló páncélos és gyalogos egységeknek.
A helyzethez alkalmazkodó, rugalmas védekezés ígérkezik a legígéretesebb taktikának: előre kijelölt elfogási pontok létrehozása, majd ezek folyamatos változtatása a harci helyzet alakulásának megfelelően. A Felhős Leopárd gyalogsági harcjárművek és Abrams-ellenes rakétaindítókkal felszerelt Humvee-k részvétele a gyakorlaton azt jelzi, hogy Tajvan kombinált fegyvernemek együttműködésére épített védelmi doktrínát alkalmaz.
Elavult felszerelés helyett modern haditechnika
Tajvan 2019-ben, egy 2,2 milliárd dolláros védelmi csomag keretében rendelte meg az M1A2T-ket, a vásárlás azonban vitákat váltott ki. Kritikusok szerint a 73 tonnás harckocsi nehézkes lehet a vidéki hidakon és a tagolt terepen, és a forrásokat inkább aszimmetrikus eszközökre – például drónokra – kellett volna fordítani.
Shih ugyanakkor rámutat: az Abrams-ok egy régi problémát orvosolnak. Az 1996-os tajvani-szoros válság idején a sziget elavult F-104-es és F-5E vadászgépeket repültető pilótái megkérdőjelezték saját gépük megbízhatóságát – felkészültségükben bíztak, a technikájukban viszont nem. A mostani tankkezelők számára az Abrams korszerű és megbízható eszközt jelent, amellyel bátran szembe lehet nézni a kínai haderővel, ha erre valaha szükség lenne.
Forrás: www.businessinsider.com
