Üzleti 4ed

Kategória: Karrier és pénzügyek

  • 10 bevételi forrás: hogyan lett a tartalomgyártás a legnyereségesebb?

    10 bevételi forrás: hogyan lett a tartalomgyártás a legnyereségesebb?

    Lucy Zheng főállásban senior vállalati jogtanácsosként dolgozik egy technológiai cégnél San Franciscóban, mégis ez csupán egy szelete a családi bevételeknek. A háromgyermekes anyának és férjének összesen tíz különböző jövedelemforrása van: a főállású fizetés mellett ide tartozik a férj vállalkozása, más államokban lévő bérlemények, opciós kereskedés, osztalék- és kamatbevételek, valamint öt különböző csatorna a közösségimédia-vállalkozásukból.

    Hogyan kezdődött az egész?

    Zheng a jogi diploma megszerzése után hamar rájött, hogy az alacsony fizetés nem fedezi sem a diákhitel-törlesztőket, sem a havi számlákat. Ekkor kezdett olyan kiegészítő bevételi lehetőségeket keresni, amelyekbe nem kell nagy tőkét fektetni.

    – Olyan mellékjövedelmi lehetőségekkel indultam, amelyeknek alacsony a belépési korlátja – mondta Zheng.

    Az első kísérlet egy divat blog volt 2012-ben. A beindítási költség szinte semmi volt: elegendő volt egyetlen fényképezőgép. Miután elegendő követőt gyűjtött, márkákkal és ügynökségekkel vette fel a kapcsolatot, és hirdetéseket is elhelyezett az oldalon. Az áttörést egy TJ Maxx-szal kötött megállapodás hozta: 500 dollárt kapott egyetlen blogbejegyzésért, amelyhez egy áruházban kellett szezonális divattrendek alapján vásárolnia.

    – Nem hittem el, hogy 500 dollárt kapok egyetlen bejegyzésért – idézte fel a pillanatot.

    A blog elvezette őt a YouTube-ra is, ahol újabb fontos felismerés érte: egy videó a közzétételét követően még hosszú évekig termelhet hirdetési bevételt. Állítása szerint régi videóiból ma is érkeznek bevételek.

    A legjövedelmezőbb forrás: a tartalomgyártás

    Az évek során Zhengnék számos vállalkozásba belefogtak, a bouncer-kölcsönzéstől az ingatlanjelző-táblák értékesítéséig. Nem minden sikerült: a férfibőr kalapokat és az újrahasznosított műanyagból készült táskákat árusító üzlet például megbukott.

    Egyik sikeresebb projektje egy tervező-üzlet volt, amely digitális betéteket és fizikai kiegészítőket kínált, és hatszámjegyű forgalmat ért el. Zheng azonban 2025-ben bezárta, mert az üzemeltetése már túl sok időt és energiát emésztett fel.

    – A célom az volt, hogy kevesebb idő alatt több pénzt keressek – magyarázta.

    2025 közepétől a tartalomkészítésre összpontosított. Korábban már próbálkozott egy ingatlanfókuszú fiókkal, de a tervező-üzlet, a főállás és a három gyerek nevelése mellé nem jutott rá ideje. Ezúttal szélesebb témát választott: a pénzügyek világát.

    Három-négy hónapon át minden egyes nap publikált tartalmat, és így sikerült felépítenie közönségét – mára több mint 200 ezer követője van az Instagramon. Bevételi forrásokról, befektetésekről, ingatlanokról és pénzügyi szabadságról alkot tartalmakat.

    – A pénz és a pénzügyi szabadság három éven át teljesen kitöltötte az életemet. Erről akarok beszélni, erről tudnék minden egyes nap mondani valamit – fogalmazott.

    Tartalomvállalkozása mára annyi bevételt termel, amennyit a jogi munkájával keres, bár egyelőre nem tervezi, hogy felmondjon. Hetente körülbelül 20 órát tölt tartalomkészítéssel, jellemzően ebédszünetekben és a gyerekek elalvása után.

    A tartalomvállalkozás öt fő bevételi csatornája

    • Márkakampányok és felhasználói tartalom (UGC): A márkák fizetnek Zhengnek, hogy saját közönségének publikáljon tartalmakat, vagy videókat készítsen, amelyeket a cégek a saját csatornáikon és reklámjaikban használhatnak fel.
    • Affiliate marketing: Jutalékot kap, amikor követői az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások linkjein keresztül vásárolnak.
    • Digitális termékek: Értékesít például egy más állambeli ingatlanvásárlási útmutatót és egy költségvetés-tervező eszközt.
    • Platformfizetések: A Facebook és a TikTok megtekintések, nézési idő és elköteleződés alapján fizet neki.
    • Fizetős közösség: A tagok havi 50 dollárért élő hívásokhoz, coaching-alkalmakhoz és fórumokhoz férnek hozzá, ahol bevételi forrásokat építenek ki közösen.

    Követőbázis nélkül is el lehet kezdeni

    Zheng szerint azok számára, akiknek van idejük, de kevés tőkéjük, a tartalomkészítés – különösen a felhasználói tartalom (UGC) – az egyik leghozzáférhetőbb módja egy kiegészítő bevételi forrás kiépítésének.

    Az UGC-alkotók márkák számára készítenek videókat, amelyeket a cégek saját közösségimédia-fiókjaikon vagy hirdetéseikben használnak. A hagyományos influencerszerepvállalással ellentétben itt nem szükséges saját közönségnek publikálni.

    – Ehhez nem kell követőbázis – hangsúlyozta Zheng. – Elegendő három-négy mintavideót elkészíteni, amelyek megmutatják a vágási és mesélési képességeidet, majd ezekkel az anyagokkal kell megkeresni a márkákat, vagy jelentkezni munkákra.

    Kezdőkként körülbelül 100–500 dollárt lehet keresni videónként. Az eszközigény is minimális: egy okostelefon, egy körülbelül 3000 forintos állvány, és ha éjszaka is forgatnál, egy kb. 4500–6000 forintos körfény. Az olyan vágóeszközök, mint a CapCut vagy az Instagram Edits, ingyenesen elérhetők.

    – A saját időbeosztásod szerint forgatod a videókat, ingyenes szoftverekkel szerkeszted, majd elkezded megkeresni a márkákat – mondta Zheng.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Kidobtak az egyetemről, ma 159 000 dollárt keres szoftverfejlesztőként

    Kidobtak az egyetemről, ma 159 000 dollárt keres szoftverfejlesztőként

    Devonte Duncan, 27 éves brooklyni szoftverfejlesztő megosztja, hogyan jutott el a kimaradt egyetemistától a hatjegyű fizetésig – és mit tanult a pénzügyi fegyelemről New York drága falai között.

    Hogyan jutottam el a lemorzsolódástól a hatjegyű fizetésig?

    Amikor először kezdtem komolyabb pénzt keresni, azonnal megváltozott a viselkedésem. Éttermi vacsoráknál rutinszerűen fizettem ki tíz barátom számláját is – ez pedig hamar több száz dollárt jelentett minden egyes alkalommal. Aztán rájöttem, hogy ez az életstílus hosszú távon fenntarthatatlan.

    Jelenleg évi 159 000 dollár alapfizetéssel dolgozom szoftverfejlesztőként, és egész életemben Brooklynban éltem. Szeretem ezt a városrészt, de az elmúlt évek alatt elkeserítő volt végignézni, ahogy az ingatlanárak és a megélhetési költségek az egekbe szöktek. A szüleim első lakása havi 900 dollárba került – az én jelenlegi kétszobás, kétfürdőszobás, parkolóval ellátott lakásom havi 3 450 dollár.

    A lakbért a menyasszonyommal közösen fizetjük: mivel szoftverfejlesztőként jóval többet keresek, mint ő tanárként, ő havi 1 000 dollárt vállal, a maradékot én rendezem, plusz havonta körülbelül 500 dollárt fizetek a közüzemi számlákra.

    Az egyetemi lemorzsolódás és az újrakezdés

    Három évet töltöttem a City College fizika szakán, mielőtt rájöttem, hogy a helyzet tarthatatlanná vált. Munkám mellett kb. 2 000 dolláros hitelt vettem fel a kiadások fedezésére, a tanulmányi eredményeim romlani kezdtek, és elveszítettem az ösztöndíjamat. Ekkor döntöttem el, hogy abbahagyom az egyetemet.

    A Marcy Lab Schoolba jelentkeztem, amely egy egyéves szoftverfejlesztői ösztöndíjprogram. A szüleimnek nem szóltam – karib-térségi bevándorlóként ők pontosan azért jöttek ide, hogy a gyerekeiknek jobb jövőjük legyen, és az utolsó dolog, amit hallani akartak volna, az az, hogy otthagytam az egyetemet. Végül persze kiderült. Az ösztöndíjprogramot sikeresen elvégeztem, és az első munkahelyemen szinte hatjegyű fizetést kaptam.

    Anyám azóta is mondja néha, hogy jobb lenne, ha megszerezném a diplomát, mert biztosan többet fizetnének. Én azonban nem tervezek visszamenni – inkább arra fókuszálok, hogyan növelhetem a bevételeimet.

    Havi kiadásaim – közlekedéstől a hobbikig

    Havi nettó fizetésem adózás és levonások után 7 752 dollár. Mellékjövedelmem a YouTube-csatornámból, a Dose of Devyből származik, ahol mindennapos életemről osztok meg videókat – ez korábban havonta 400 dollárt hozott, ma már inkább csak 100 dollár körül mozog.

    • Autó és közlekedés: 2019-es Subaru Outbackot vezetek hitelre, miután a korábbi 2021-es Tesla Model 3-amat veszteséggel adtam el. Havi törlesztő: 450 dollár, biztosítás: 208 dollár, benzin: 90 dollár, tömegközlekedés: kb. 50 dollár.
    • Élelmiszer: Havonta körülbelül 600 dollárt költök ételre – 400-at bevásárlásra, 200-at éttermi étkezésre. Mióta együtt főzünk a menyasszonyommal, az otthoni étkezés jóval gazdaságosabb lett.
    • Hobbik: Legköltségesebb hobbiként az OpenBorough.NYC nevű közösségi irányítópultot fejlesztem New York-i politikai információkkal – ez akár havi 300 dollárba is kerülhet. Videojátékokra az elmúlt három évben összesen kb. 300 dollárt költöttem.
    • Utazás: Az év elején egy kéthetés japán utazásra 3 000 dollárt szántam, emellett eljutottam egy brazíliai Bad Bunny-koncertre is.
    • Edzőterem: Havi 40 dolláros Planet Fitness tagságom van, amit azonban nem használok, mivel az épületemben van saját edzőterem – a lemondással még adós vagyok magamnak.

    Az életstílus-infláció csapdája és a 30 000 dolláros adósság

    Amikor a legtöbbet költöttem – mindenki vacsoráját kifizetve, impulzusvásárlásokon (például egy elektromos gördeszka), és nagy utazásokon –, észrevettem, hogy komoly adóssággal küzdök. Az életstílus-infláció csendben, de annál hatásosabban felemésztette a bevételemet.

    Végül egy 30 000 dolláros adósságkonszolidációs hitelhez folyamodtam, amelynek havi törlesztője 947 dollár. Ha a hitelkártyákon hagytam volna az adósságot, közel 25%-os kamatot fizettem volna – a konszolidált hitel kamata 17%, tehát összességében jóval kevesebbet fizetek. Két éven belül nullára hozom az egyenleget.

    A legnagyobb tanulság az volt: attól, hogy valaki többet keres, nem kell feltétlenül többet is költenie.

    A pénzügyi rendszerem: akadályok önmagam és a pénzem közé

    Mivel nem vagyok természetemnél fogva pénzügyileg fegyelmezett, egy automatikus rendszert dolgoztam ki, amely elvégzi helyettem a munka nagy részét.

    • Minden fizetésemből 10%-ot, vagyis kb. 700 dollárt azonnal egy külön megtakarítási számlára utalok – amit mentálisan nem is tekintek elérhetőnek.
    • Számlakifizetésre és havi alapkiadásokra (pl. élelmiszer) külön bankszámlát használok, így pontosan látom, mi mennyi.
    • A 401(k) nyugdíjszámlámhoz 10%-ot fizetek be, a munkaadóm 4%-os hozzájárulással egészíti ki ezt.
    • Összességében évente kb. 15 900 dollárt takarítok meg.

    Nincs konkrét megtakarítási célom a 10%-on túl, mert meggyőződésem, hogy a megtakarítással önmagában nem lehet kiszabadulni a szegénységből – az árak gyorsabban nőnek, mint a fizetések. Ezért amikor megszabadulok az adósságtól, a pénzemet inkább saját magamba és az ötleteimbe fektetem, bízva abban, hogy egyszer megvalósíthatom az álmaimat.

    New Yorkban élni megéri-e az árát? Szerintem ez teljesen az embertől függ. Aki itt nőtt fel, az alapvetően azért harcol, hogy otthon maradhasson – és ez a harc nem mindig olcsó.

    Forrás: www.businessinsider.com