Egy lett fővárosban tartott drónhadviselési csúcstalálkozón egy ukrán védelmi tisztviselő fontos figyelmeztetéssel fordult a nyugati szövetségesekhez: a jövő drónegységeit és parancsnoki központjait folyamatosan mozgásban kell tartani, és lehetőleg mélyen a föld alá kell telepíteni, mivel ezek rendkívül értékes célpontok az ellenség számára.
Macska-egér harc a frontvonalakon
Taras Berezovets, az ukrán Területvédelmi Erők katonai együttműködési részlegének vezetője elmondta, hogy az ukrajnai drónháború valójában egy folyamatos macska-egér játék. Az orosz erők szüntelenül vadásznak az ukrán drónkezelők és egységek tartózkodási helyére, ezért Ukrajna kénytelen rendszeresen áthelyezni ezeket a csoportokat – különösen akkor, ha fennáll a leleplezés veszélye.
Berezovets hangsúlyozta, hogy a nyugati szövetségeseknek érdemes tanulni ebből a tapasztalatból, és a parancsnoki, valamint kiképzési központokat minél mélyebben a föld alá kell építeni. Elismerte, hogy ez jelentősen drágábbá teszi a védelmi infrastruktúra kiépítését, ugyanakkor az ukrán tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a rejtett és föld alatti elhelyezés sokkal nagyobb biztonságot nyújt.
Kisebb NATO-országok előtt álló kihívások
A szakértő rámutatott arra is, hogy a NATO kisebb tagállamaiban különösen nehéz megvalósítani ezt az elvet. Ukrajna területe közel tízszer akkora, mint Lettországé, így az ukrán hadsereg számára sokkal több lehetőség adódik az egységek folyamatos áthelyezésére. Kisebb országokban ezzel szemben jóval nehezebb megfelelő számú és méretű rejtett helyszínt találni.
Szövetségi szinten a NATO ugyan nyerhet valamennyi mélységet azzal, hogy az egységeket több tagállam között osztja el, ám háborús körülmények között a parancsnoki központok, kiképzési helyszínek és harci drónegységek határon átnyúló mozgatása rendkívül bonyolult logisztikai, kommunikációs és engedélyezési kihívásokat vet fel.
Föld alatti és mobil parancsnoki rendszerek
Az ukrán gyakorlatban számos parancsnoki központ állandóan rejtve működik, és ahol csak lehetséges, föld alatti létesítményekben helyezkedik el. Bizonyos egységek mobil, járműalapú rendszerekre támaszkodnak: a parancsnoki infrastruktúrát teherautókba és páncélozott járművekbe telepítik. A drónkezelők szintén rendszeresen fedett vagy föld alatti pozíciókból irányítják eszközeiket, hogy minél biztonságosabban tudjanak működni.
A parancsnoki központok azért számítanak kiemelt célpontnak, mert nagy hatékonyságú fegyverrendszerek tevékenységét koordinálják. Ukrajna adatai szerint a drónok felelősek az orosz frontvonalon elszenvedett veszteségek közel 90 százalékáért. Nem csupán a parancsnoki létesítmények, hanem az egyéni drónkezelők is prioritást élveznek az orosz tűzvezetésben – ukrán katonák és tisztviselők szerint ők számítanak az orosz erők legfőbb célpontjainak.
A NATO és a nyugati hadiipar tanulságai
Sir John Stringer, a NATO európai főparancsnok-helyettese megerősítette, hogy Ukrajna tapasztalatai egyértelműen jelzik: a hidegháború vége óta megszokott, egyetlen nagy légierő-irányítási központ modellje már nem tartható fenn. Minél szétszórtabb egy rendszer, annál nehezebb koordinálni – de annál kevésbé sebezhető.
Hasonló következtetésre jutottak egyes ukrán védelmi vállalatok is. Az Ark Robotics vezérigazgatója, aki biztonsági okokból álnéven nyilatkozott, elmondta: cégük tudatosan kerüli az egyetlen nagy gyártóbázis kialakítását, és igyekszik a termelés különböző részeit egymástól függetlenül, rugalmasan elhelyezni. Véleménye szerint ez a megközelítés nemcsak az ukrajnai cégekre, hanem az egész európai védelmi iparra nézve hosszú távú tanulságként érvényes.
Karmo Saar, az észt Krattworks dróngyártó cég értékesítési vezetője szintén felhívta a figyelmet arra, hogy egyes nagyobb ukrán dróngyártók már több mint 15 különböző gyártóhelyen dolgoznak – annak ellenére, hogy egyetlen nagy üzem gazdaságosabb lenne. Szerinte Európának sürgősen adaptálnia kell ezt a szemléletet, különben egy esetleges konfliktus esetén súlyos következményekkel kell szembenézni.
Forrás: www.businessinsider.com
