2021 októberében megtehettem volna a New York és Miami közötti utat repülővel is – ez legalább 27 órát és nagyjából 100 dollárt spórolt volna nekem. Mégis a vonatot választottam. Egész életemben vonatok rajongója voltam, és mindig kíváncsi voltam, milyen éjszaka a sínen tölteni az időt. Amikor megtudtam, hogy létezik egy 30 órás Amtrak járat NYC és Miami között, tudtam, hogy itt az alkalom kipróbálni ezt a fajta hosszú távú utazást.
Mivel az út éjszaka is tartott, kb. 500 dollárért foglaltam egy úgynevezett roomette-et – ez egy 2 négyzetméteres privát fülke, amely egy fokkal jobb a normál ülőhelynél, és két fő számára kínál fekvőhelyet. Az utazást előre elképzeltem magamnak, de valójában a vonat mozgása és az út hossza kellemetlen érzést váltott ki belőlem. Szerencsére volt elég időm megtalálni azokat a módszereket, amelyek könnyebbé tették a 30 órás kalandot.
1. Kényelmes ruhát vettem fel
Az első és legfontosabb döntés a megfelelő öltözék volt. Olyan nadrágot választottam, amelyet már szinte pizsama-helyettesítőnek lehet nevezni – anyukám szerint kizárólag otthon viselhető, de az úton nem érdekelt a külső megjelenés. Ha valaki hosszú vonaton tölt napokat, hamar megérti, hogy a kényelem mindennél fontosabb.
2. Könnyen levehető cipőt viseltem
Egy T.J. Maxx-ban vásárolt memóriahabos papucsot vittem magammal, mindössze 20 dollárért. Az volt a lényeg, hogy gyorsan le és fel lehessen venni, amikor az ember ki akar lépni a fülkéből.
3. A menet irányával egyező ülőhelyet foglaltam
Mivel könnyen érzem magam rosszul mozgó járműveken, anyukám régi tanácsát követtem: mindig a vonat haladási irányával szembenézve érdemes ülni. Ellenkező esetben a mozgásbetegség gyorsan kellemetlen vendéggé válik. Ezt az egyetlen széket tartottam az egész út folyamán.
4. Szagtalanítót hoztam a mellékhelyiséghez
A roomette egyik sajátossága, hogy a mosdó közvetlenül az alvóhely mellett helyezkedik el. Hogy ez ne okozzon problémát, Poo-Pourri szagtalanítót csomagoltam, ami sokat segített abban, hogy a kis tér ne váljon kellemetlenné.
5. Beállítottam a fényt és a hőmérsékletet
A fülkében lehetőség volt a világítás és a klíma egyéni beállítására. A fény változtatgatása segített abban, hogy az utazás különböző szakaszait más-más hangulatban éljem meg – szinte olyan volt, mintha időnként új helyre érkeztem volna.
6. Saját nassolnivalót vittem magammal
Bár a jegy ára tartalmazta a reggelit, az ebédet és a vacsorát, az étkezések közötti időre trail mix-et és müzliszeleteket csomagoltam. Ezek gondoskodtak arról, hogy ne éhezzek a hosszú állomások között.
7. Az étkezőkocsiban étkeztem
Bár a szobámban is ehethtem volna, nem akartam, hogy az alvóhelyem egész éjjel ételszagú legyen. Az étkezőkocsi kellemes változatosságot jelentett, és lehetőséget adott arra, hogy rövid időre más környezetbe kerüljek.
8. A hosszabb megállóknál kisétáltam a vonaton kívülre
Bizonyos állomásokon a vonat 10 perces szünetet tartott, és az utasok sétálhattak az állomáson. A friss levegő és a kis séta csodákat tett – az ezt követő néhány óra sokkal elviselhetőbbnek tűnt a nem nyitható ablakú fülkében.
9. Rendszeres táncszüneteket tartottam a fülkében
Otthon szokásom, hogy napközben időnként zenére táncolok, hogy kiszabaduljak az energiából. A vonaton is fenntartottam ezt a szokást: behúztam a függönyt, bedugasztam a fülhallgatót, és egy kicsit mozgolódtam. Furcsa lehet elsőre, de sokat segített a jó hangulathoz.
10. Saját szórakoztatóeszközöket hoztam
A vonat wifi-kapcsolata megbízhatatlan volt, ezért előzetesen letöltöttem filmeket, sorozatokat, podcastokat és zenéket. A Nintendo Switch is a poggyászomban volt – ezek az eszközök tették igazán elviselhetővé az utazást.
11. Az ablakból nézelődtem
A filmek, játékok és zenék között időnként csak kiültem az ablak mellé, és néztem a tájat. Ez folyamatosan emlékeztetett arra, hogy haladok valahová – és ez az érzés segített fenntartani az út izgalmát a hosszú órák alatt is.
Forrás: www.businessinsider.com