Tizenhatszor utaztam már Olaszországba, és ha adódik rá lehetőség, bármilyen témájú beszélgetésbe beleszövöm. Mégsem Velence, Róma vagy az Amalfi-part az, ami igazán a szívembe zárta ezt az országot – hanem Bologna, az észak-olaszországi Emilia-Romagna régió fővárosa.
Bologna mindent kínál, amire egy utazó vágyhat: kivételes ételeket, kiváló borokat, gazdag művészeti és történelmi örökséget, lenyűgöző építészetet, és olyan életérzést, amely miatt az ember szinte szándékosan lekésné a hazafelé tartó repülőjét. A Colosseum megtekintése természetesen élmény, de számomra egy tökéletesen elkészített tortellini és egy pohár pignoletto Bolognában felér azzal – sőt, talán még felül is múlja.
Összeszedtem, miért tartom elengedhetetlennek, hogy az Olaszországba látogatók beiktassák Bologna-t az útvonalukba – még akkor is, ha csak egyetlen szénhidrátban gazdag éjszakát tölthetnek ott.
Bologna gasztronómiája egyedülálló élmény
Minden olasz ismerősöm meg van győződve arról, hogy az ő régiójának a konyhája a legjobb – én azonban határozottan ki merem jelenteni, hogy a legjobb ételeket életemben Bolognában ettem. A mortadella, a tortellini és a bolognai ragu azóta is visszajár az álmaimba, és minden olaszországi utamon ezek az ízek után kutatom.
Az egyik legkedvesebb élményem a városban a Quadrilatero nevű történelmi piaci negyedben való kóborlás volt, ahol a hentesek, sajtárusok és különleges élelmiszer-boltok szinte kényszerítenek arra, hogy minden néhány méternél megállj. Egy mortadella szendviccsel és egy pohár Lambrusco-val a kézben egy macskaköves sikátorban ültem le, és figyeltem az embereket – talán tökéletesebb pillanat nincs is.
A régió emellett a Parmigiano Reggiano szülőhazája, amely itt mindig frisebbnek és intenzívebbnek tűnik, mint bárhol máshol a világon. Hagyományos emiliai vacsorára az A Balùs éttermet ajánlom mindenkinek: a bolognai ragu ott a legjobb tésztaétel volt, amit valaha Olaszországban ettem, a vajban sült szardíniás kenyér pedig szó szerint szétolvadt a számban.
Évszázados történelem minden sarkon
Bologna nem csupán a gourmet-élmények városa – aki itt jár, az ebéd utáni sétán is könnyen évszázados históriákba botolhat bele. Engem különösen megérintett az Archiginnasio városi könyvtár, amely ritka könyveket, több száz éves kéziratokat és egyedi gyűjteményeket őriz. Bár vizuálisan talán nem vetekszik a dublini Trinity Library-vel, az a tudat, hogy egyes kéziratok több mint ezer évesek, mégis rendkívülivé tette számomra ezt a helyet.
Egyedülálló egyetemi légkör, semmi ösztöndíjas buliérzet nélkül
A város büszkesége a Bolognai Egyetem, amelyet 1088-ban alapítottak, és a nyugati világ legrégebbi egyetemeként tartják számon. Ennek ellenére Bologna egyáltalán nem az a tipikus egyetemista város, ahol tömött bárok és hangos bulik határozzák meg a hangulatot. Ehelyett valami sokkal kifinomultabb atmoszféra uralja a várost: diákok, professzorok, művészek, fiatal szakemberek és régi bolognai polgárok keverednek egymással, megteremtve az ó-olasz tradíció és a fiatalos lendület csodálatos egyvelegét. A Piazza Verdi teret különösen kedvelem, ahol az előadások után összegyűlő diákok töltik élettel a teret.
A portikók varázslatos világa
Bologna építészeti különlegességei közül a legmegkapóbbak az árkádos folyosók, vagyis a portikók, amelyek közül sok a 12. századig nyúlik vissza. A városban összesen közel 60 kilométernyi ilyen fedett sétány található. A leghíresebb közülük a Portico di San Luca, amely mintegy 3,5 kilométeren át húzódik, és több mint 600 ív alkotja – látványa egyszerűen lélegzetelállító.
Tökéletes kiindulópont más olasz városokhoz
Bologna-t azért is ajánlom minden utazónak, mert a város felkeresése nem jelenti azt, hogy le kell mondani más olasz célpontokról. Bologna az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontja: Firenze mindössze 30 percre, Milánó körülbelül egy órára, Velence pedig nagyjából másfél órára érhető el vonattal. Összességében úgy gondolom, hogy Bologna Olaszország egyik legnagyobb gasztronómiai és kulturális kincse – és én nem tudok eleget ajánlani.
Forrás: www.businessinsider.com