Címke: munka-magánélet egyensúly

  • Több állásajánlatot kaptam – az őszinteség segített

    Több állásajánlatot kaptam – az őszinteség segített

    Krystal Pulaski, a 24 éves fizikoterápiás asszisztens története jól mutatja, hogy a nyíltság és az őszinteség az álláskeresés során is kifizetődhet – még akkor is, ha az ember érzékeny személyes helyzetben van.

    Az egészségügy nem volt mindig a terv része

    Krystal eredetileg focista volt, és a főiskola után katonai pályára készült. Tervei azonban gyökeresen megváltoztak, miután 2020 nyarán egy félprofi edzésen komoly térdsérülést szenvedett – a meniszkusza szakadt el. A hosszú rehabilitáció során megtapasztalta, milyen döntő hatása lehet egy jó fizioterapeutának: visszanyerte az erejét, mozgásképességét és önbizalmát. Ez az élmény végül arra inspirálta, hogy maga is ezen a területen dolgozzon. 2023-ban kineziológiai BSc diplomát szerzett, majd 2025 januárjában elvégezte a fizikoterápiás asszisztens képzést is.

    Állást keresett a negyedik térdműtéte előtt

    Miután 2025 áprilisában sikeresen letette az NPTE vizsgát, elkezdte a munkakeresést Texas államban – mindezt közvetlenül azelőtt, hogy negyedik nagyobb térdoperációján kellett volna átesnie. Az orvosok hat hetes teljes terhelésmentességet írtak elő a beavatkozás után. A helyzet komoly dilemmát okozott: megvárja a felépülést, és csak utána pályázik? Vagy megpróbálkozik most, és reméli, hogy talál egy rugalmas munkáltatót?

    Végül úgy döntött, hogy nekivág az álláskeresésnek, és vállalja a kockázatot.

    Nyíltan beszélt a műtétéről az állásinterjúkon

    Az interjúk során Krystal nem titkolta el a helyzetét. Egyenesen elmondta a felvételiztetőknek, hogy hamarosan komoly térdoperációra kerül sor, és hat hétig nem tud majd önállóan mozogni. Volt, aki azt mondta, azonnal kezdőre van szükségük – ezt megértette. Mások viszont rugalmasan álltak hozzá: felajánlották, hogy akár a műtét utáni második héttől is elkezdhet dolgozni, de azt is jelezték, ha szükséges, megvárják a teljes felépülést.

    Krystal meggyőződése, hogy az őszinte kommunikáció kulcsszerepet játszott abban, hogy végül több ajánlatot is kapott. Tapasztalata szerint, ha az ember nyíltan vállalja a helyzetét, a munkáltatók is sokkal inkább hajlandók alkalmazkodni.

    A munka-magánélet egyensúlya döntötte el a választást

    A beérkező ajánlatok között volt egy szakosított ápolási intézménytől érkező, óránként körülbelül 30 dolláros fizetéssel, és egy járóbeteg-ellátó központ kínálata, amely nagyjából 26 dollárt kínált óránként. Végül Krystal a magasabb fizetésű állást fogadta el San Marcosban, Texas államban, ahol 2025 májusában kezdett el dolgozni.

    A döntésben nem csupán a fizetés játszott szerepet. A munkahely rugalmas munkaidőt kínál: reggel fél hétkor kezd, és amint elvégezte a napi páciensellátást, akár korábban is hazamehet – általában legkésőbb délután négyig. A változatos és összetett esetek folyamatos fejlődésre ösztönzik, a munkakörnyezet pedig pezsgő és barátságos.

    A többi ajánlatnál a hosszú ingázás lett volna a legnagyobb hátránya – ez jelentősen rontotta volna az életminőségét. San Marcos ezzel szemben kezelhető távolságot és valódi egyensúlyt kínált a munka és a magánélet között.

    Egy kihívásos kezdet megerősítette a pályaválasztást

    Annak ellenére, hogy a karrier indítása nem volt könnyű – a személyes helyzet felvállalása az interjúkon némi izgalommal járt –, az egész folyamat megerősítette Krystalt abban, hogy jól döntött. A fizikoterápia olyan terület, ahol minden páciens új kihívást jelent, és ahol soha nem lehet abbahagyni a tanulást.

    Körülbelül egy év után azonban új fejezet kezdődött: baráti és párkapcsolati okok miatt Pennsylvania államba, Greensburgbe költözött, ahol egy járóbeteg-ellátó klinikán vállalt munkát. Az átmenet intenzív, de Krystal lelkesedéssel tekint a következő lépések elé – szakmai fejlődés, új pácienskapcsolatok és egy új karrierszakasz vár rá.

    • Az őszinteség az állásinterjúkon bizalmat épít, és meglepően sokszor hoz pozitív eredményt.
    • A munka-magánélet egyensúlya legalább olyan fontos tényező, mint a fizetés.
    • A személyes tapasztalatok – akár egy betegség vagy sérülés – inspiráló pályaváltást hozhatnak magukkal.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Évi 57 millióról 2 forintra: mégsem bánom, hogy otthagytam

    Évi 57 millióról 2 forintra: mégsem bánom, hogy otthagytam

    Heigi Jeong portréfotó
    Heigi Jeong otthagyta a vállalati karrierjét, hogy tartalomkészítéssel foglalkozzon. Fotó: Heigi Jeong jóvoltából
    • Heigi Jeong termékdizájnerként közel 57 millió forintnak megfelelő éves fizetést keresett, heti 40 óra munkával.
    • Nem volt kiégve, de egy könyvszerződés és a tartalomkészítői karrier megkérdőjelezte számára, hogy érdemes-e maradni a biztonságos állásban.
    • Úgy döntött, egy évet ad magának az önfoglalkoztatásra, mielőtt visszatérne a vállalati világba.

    Sokan azt feltételezik, hogy Heigi Jeong azért mondott fel a jól fizető termékdizájneri állásában, mert teljesen kiégett, vagy valamiféle egzisztenciális válságon ment keresztül. A valóság azonban egészen más volt.

    Heigi 2020-ban költözött Koreából Torontóba, ahol egy technológiai vállalat belső termékdizájnereként dolgozott – főként mobilalkalmazásokat és weboldalakat tervezett. A fizetése kiváló volt: évi körülbelül 173 000 dollárt keresett, miközben egészséges munka-magánélet egyensúlyt tarthatott fenn. Nem robotolt heti 80 órát – legtöbbször napi 8 órával megúszta, és a magas jövedelemnek köszönhetően szabadidejében utazni is tudott, anyagi aggodalmak nélkül.

    Miért döntött a felmondás mellett?

    Bár nem rajongott feltétel nélkül a munkájáért, alapvetően elégedett volt. A termékdizájn lényege számára az volt, hogy logikus döntéseket hozzon, majd ezeket meggyőző történetmesélés segítségével elfogadtassa az érintettekkel.

    Bevándorlóként ez álomállásnak számított, és hosszú távon fenntartható volt. Folytathatta volna ugyanúgy, de közben elkezdett tartalomkészítéssel is foglalkozni a munkája mellett, sőt könyvszerződést is kötött. A három tevékenység együtt egyszerűen nem fért bele egyetlen napba – olyan lett volna, mintha egyszerre három teljes munkaidős állást töltene be.

    Heigi Jeong portréfotó
    Heigi Jeong szorongással töltötte az állásából való kilépés előtti heteket. Fotó: Heigi Jeong jóvoltából

    Mérlegelve, hogy melyiket ejtse el, végül a három közül a legstabilabbat választotta – a termékdizájnt hagyta ott. A könyvírás nagyon fontos volt számára, a tartalomkészítés pedig természetes módon segítheti majd a könyv népszerűsítését.

    Mégis nehéz volt elengedni az egyetlen alkalmazotti bevételi forrását. A gondolat valóban ijesztő volt – a 2026 júniusi felmondása előtti hetekben rengeteg szorongást élt át. Vajon hiba volt-e elhagyni a rendszeres fizetést egy gazdaságilag bizonytalan időszakban? És ha meggondolja magát, vissza tud-e majd térni a munkaerőpiacra?

    Egy év önfoglalkoztatás – kísérlet, nem végleges döntés

    Hogy csillapítsa a szorongást, Heigi megállapodott önmagával: ez nem egy visszafordíthatatlan lépés. Egy évig dolgozik önállóan – könyvet ír és tartalmakat készít –, majd eldönti, visszatér-e a vállalati környezetbe. Ha igen, lehet, hogy nem ugyanoda és nem ugyanannyiért megy vissza, de az önéletrajza tele van bizonyított munkákkal, amelyek alapján ismét elhelyezkedhet termékdizájnerként.

    A felmondás óta a napjai ritmikusan telnek: reggel kerékpárral kimegy az edzőterembe, majd egy irodában dolgozik déltől délután 5-ig, közbeszőve a tartalomkészítést is. Azt tervezi, hogy az év során utazás közben is folytatja az írást.

    Lassabb tempó, tudatosabb jelenlét

    A legnagyobb változás, amit észrevett: már nem siet annyira. Jobban jelen van a mindennapokban, figyel önmagára és a körülötte lévő világra, és tudatosan döntheti el, mivel tölti az idejét.

    Anyagilag mégsem volt könnyű az átállás. Félretett megtakarításai voltak, támogató párja, és tudta, hogy elvileg megoldható a dolog – de a tartalomkészítésből származó bevétel rendkívül egyenetlen. Júliusban például mindössze 6 dollárt keresett, mert késett a kifizetési rendszer. A könyvből kapott előleg egy részét megkapta, de az önfoglalkoztatói jövedelme hónapról hónapra drasztikusan ingadozik: néha nulla, máskor több, mint a korábbi fizetése volt.

    Megtanulta, hogy ne fenyegetésként élje meg a kiszámíthatatlan bevételt, hanem az önálló munka természetes velejárójaként fogadja el.

    Egy másik kihívást a határok meghúzása jelent. Saját főnökként napi 24 órában dolgozhatna, hiszen mindig akad tennivaló. Alkalmazottként a nap végén le tudta csukni a laptopot – most az elméje folyamatosan pörög. Szigorúan kellett magával lennie, hogy valódi szüneteket iktathasson be.

    Három hónappal később: nincs megbánás

    Három hónappal a váltás után Heigi szinte mindig biztos abban, hogy jó döntést hozott – bár időnként megrendíti, ha online ismeretlenek azt mondják, nagy hibát követett el. Ha nem ragadja meg ezt a lehetőséget, és nem próbálja ki az önálló munkát, azt biztosan megbánta volna.

    Hogy mi lesz a vége, azt még nem tudja. De ha vissza is tér majd a vállalati világba, ez az év akkor sem volt elvesztegetett idő. Megélte, milyen érzés otthagyni valamit, ami biztonságosnak és kényelmesnek tűnt, és belevágni az ismeretlenbe. Ez az élmény – véli – olyan tanulság, amit érdemes volt megszerezni.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    Ez a cikk Ann Crady Weiss-szel, a Hatch alvástechnológiai vállalat vezérigazgatójával folytatott beszélgetésen alapul. Ann 2005 óta vállalkozó – pályáját vállalati jogászként kezdte, majd az üzleti világ felé fordult.

    Első startupját, a Maya’s Mom nevű közösségi hálózatot 2006-ban indította el, még azelőtt, hogy a Facebook széles körben elérhetővé vált volna. Ezt a projektet később a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának adta el. Férjével, Dave Weiss-szel – akivel éppen a felvásárlás során ismerkedett meg – 2014-ben alapította meg a Hatch Baby eszközfejlesztő céget, amelyből 2020-ra a Hatch okos ébresztőóra-márka nőtt ki. Küldetésük: segíteni az embereknek egészségesebb szokásokat kialakítani.

    7:15 – Ébredés napfelkelte ébresztővel

    Telefonja a hálószobában van, de nem az ágya mellett. Ébredését a Hatch Restore fokozatosan erősödő fénye teszi kellemessé, amely a természetes napfelkeltét imitálja. Tizenöt perccel később hangos zenei ébresztő is megszólal – ha szükséges. Általában azonban a fény önmagában elegendő. Ha 7:40-re még nem kelt fel, 13 éves fia pótolja az ébresztő szerepét.

    Az első fél órában tudatosan kerüli a telefont, hagyva, hogy agya lassan kapcsoljon be. Tapasztalata szerint a reggel indítása alapvetően meghatározza, mennyire tud tudatosan vagy csupán reaktívan reagálni a nap eseményeire.

    7:45 – Telefonmentes reggeli

    Férje még alszik, miközben Ann a fiával sétáltatja a kutyát. Reggelire görög joghurtot készít a nagymama házi granolájával, mézzel és gyümölccsel. Telefonmentes reggelizési szabályuk van – bár Ann néha lopva belenéz a Slackbe. Fia 8:20-kor indul iskolába.

    Ezután egy kis időt kettesben töltenek a férjével, és Ann kávét főz – amit ő egyfajta szeretetnyelvnek tekint. A híreket szándékosan kerüli reggel, mert azok hajlamosak mások napirendjébe húzni, mielőtt ő maga felállíthatná a sajátját.

    8:30 – Edzés – legalábbis a tervek szerint

    Heti háromszor mozog közvetlenül fia iskolába indulása után – akár egy rövid séta, akár Tonal-edzés formájában. Nem állítja, hogy minden nap órákig edz, de a rendszerességre törekszik. Edzésmentes napokon azonnal munkához lát, és mindenképpen 8:30 és 9:30 között a hálószoba másik felében lévő íróasztalnál ül.

    9:30 – Prioritások és egymást követő megbeszélések

    Minden nap felír egy öntapadós cetlire három legfontosabb teendőt. Mivel a Hatch teljesen remote cégként működik, a munkanap videóhívások sorozatával telik. A legfontosabb gondolkodást a délelőtti időszakra igyekszik időzíteni, a meetingeket pedig szorosan 30 percre korlátozni.

    Céloz másfél órányi összpontosított munkaidőt is beiktatni, bár bevallja, ezt nem mindig sikerül megvédenie. A megbeszélések között – amelyek témái a csapatkövetéstől a termékértékeléseken át a marketingig és a toborzásig terjednek – igyekszik puffericőt hagyni magának, különben az egész nap összefolyik.

    12:30 – Gyors ebéd és feltöltődés

    Ebédét általában az asztalnál fogyasztja el. Kedvence a Trader Joe’s csirke gombaleves-gombóc, mellé áfonyát vagy banánt eszik. Délutáni nasija jellemzően egy kocka csokoládé, szárított mangó vagy egy LaraBar szelet. Ha teheti, ebéd körül rövid sétát is beiktat – ez az egyik leggyorsabb módja az elmebeli feltöltődésnek.

    15:00 – Újabb meetingek és váratlan fordulatok

    A délután nagyrészt a délelőtt folytatása. Ugyanakkor alig telik el nap úgy, hogy valami ne borítaná fel a terveket. Nemrégiben például egy fontos termékbevezetésen dolgoztak, amely érintésmentes alváskövetési funkciót ad a készülékhez – ám az új gyártóhoz szükséges chip nem érkezett meg időben, és mindent félre kellett tenni a probléma megoldása érdekében.

    17:00 – Üdvözlés és ölelés

    Fia hazaér az iskolából, férje – aki már kivonult az üzleti életből – általában délutánonként együtt tölt vele időt. Ann 17 órakor lemegy, köszönti és megöleli mindkettőjüket. A munkanapo(ka)t körülbelül 18 órakor igyekszik lezárni, de mint a legtöbb vezérigazgatónál, ez nem mindig sikerül tisztán.

    18:00 – Családi idő

    Főzés és közös kapcsolódás következik. Ann rugalmasan kezeli az időbeosztást, de a határokat fontos szempontnak tartja. Kedvenc fogásai: csirkés-zöldséges wok fehér rizzsel, pesztós tészta párolt brokkolival, valamint grillezett csirkés saláta. Az esték ideális esetben a családé – vacsora, kosárlabdaedzésre fuvarozás, közös kikapcsolódás, és ha a Warriors játszik, egy NBA-meccs is belefér.

    19:00 – A nap legjobb munkája

    Ha nincs közös program, fia 19 és 21 óra között képernyőidőt kap – és ilyenkor Ann meglepően hatékonyan tud dolgozni. Ez az egyetlen időszak, amikor senki sem írja Slacken, és nem keresik máshonnan sem.

    21:00 – Leállás

    Kilenckor félreteszi a telefont. Saját bevallása szerint ez a gesztus kifejezetten fontos mentális egészsége szempontjából. A Hatch Restore fehér fénye jelzi számára, hogy eljött a lefekvés ideje. Ha még nem ágyban olvas, ez az ő jelzése, hogy ideje odamenni.

    Ann, a férje és a fia mindannyian papírkönyveket olvasnak az ágyban – a kisfiúval középen. Ann kizárólag szépirodalmat olvas. Ez az ő személyes ideje, és a nap kedvenc pillanata.

    22:00 – Elalvás hangoskönyvvel

    Fia általában maga dönti el, mikor fáradt, és vonul a saját szobájába. Amikor Ann készen áll az alvásra, a Restore egy lazító hanganyagot játszik le. Jelenleg a „Kis nők” egy általuk készített rövidített hangoskönyv-változatát hallgatja – általában 12 perc után elalszik.

    Hétvégék: tele, a legjobb értelemben

    A családnak van egy Graham nevű kutyája, aki több energiával rendelkezik, mint a többiek együttvéve – így a kutyaparkos séta szinte kötelező program. Ann hétvégén egy kisebb barátságos csoporttal edz együtt, amit az egyik legfontosabb védett tevékenységének tekint.

    A fennmaradó időt a gyerekek töltik ki: a legidősebbel karriertanácsokról telefonálnak, a legkisebbet kosárlabdameccsen szurkolják végig. Ha mégis kerül egy csendes félóra, Ann elmerül egy könyvben – lehetőleg olyanban, ami könnyeket csal a szemébe.

    Anyja sokat van náluk, hétvégente az egész família egy szobában gyűlik össze. A szomszéd is átjön a lányával, ha a férj pitét sütött. Olyan a környék, ahol mindenki ajtaja nyitva áll, és a gyerekek együtt nőttek fel. Ezt a közösséget tudatosan építették fel évek alatt – és Ann szerint éppen ez teszi különlegessé.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    Ez a cikk Ann Crady Weiss-szel, a Hatch alvástechnológiai vállalat vezérigazgatójával folytatott beszélgetésen alapul. Ann 2005 óta vállalkozó – pályáját vállalati jogászként kezdte, majd az üzleti világ felé fordult.

    Első startupját, a Maya’s Mom nevű közösségi hálózatot 2006-ban indította el, még azelőtt, hogy a Facebook széles körben elérhetővé vált volna. Ezt a projektet később a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának adta el. Férjével, Dave Weiss-szel – akivel éppen a felvásárlás során ismerkedett meg – 2014-ben alapította meg a Hatch Baby eszközfejlesztő céget, amelyből 2020-ra a Hatch okos ébresztőóra-márka nőtt ki. Küldetésük: segíteni az embereknek egészségesebb szokásokat kialakítani.

    7:15 – Ébredés napfelkelte ébresztővel

    Telefonja a hálószobában van, de nem az ágya mellett. Ébredését a Hatch Restore fokozatosan erősödő fénye teszi kellemessé, amely a természetes napfelkeltét imitálja. Tizenöt perccel később hangos zenei ébresztő is megszólal – ha szükséges. Általában azonban a fény önmagában elegendő. Ha 7:40-re még nem kelt fel, 13 éves fia pótolja az ébresztő szerepét.

    Az első fél órában tudatosan kerüli a telefont, hagyva, hogy agya lassan kapcsoljon be. Tapasztalata szerint a reggel indítása alapvetően meghatározza, mennyire tud tudatosan vagy csupán reaktívan reagálni a nap eseményeire.

    7:45 – Telefonmentes reggeli

    Férje még alszik, miközben Ann a fiával sétáltatja a kutyát. Reggelire görög joghurtot készít a nagymama házi granolájával, mézzel és gyümölccsel. Telefonmentes reggelizési szabályuk van – bár Ann néha lopva belenéz a Slackbe. Fia 8:20-kor indul iskolába.

    Ezután egy kis időt kettesben töltenek a férjével, és Ann kávét főz – amit ő egyfajta szeretetnyelvnek tekint. A híreket szándékosan kerüli reggel, mert azok hajlamosak mások napirendjébe húzni, mielőtt ő maga felállíthatná a sajátját.

    8:30 – Edzés – legalábbis a tervek szerint

    Heti háromszor mozog közvetlenül fia iskolába indulása után – akár egy rövid séta, akár Tonal-edzés formájában. Nem állítja, hogy minden nap órákig edz, de a rendszerességre törekszik. Edzésmentes napokon azonnal munkához lát, és mindenképpen 8:30 és 9:30 között a hálószoba másik felében lévő íróasztalnál ül.

    9:30 – Prioritások és egymást követő megbeszélések

    Minden nap felír egy öntapadós cetlire három legfontosabb teendőt. Mivel a Hatch teljesen remote cégként működik, a munkanap videóhívások sorozatával telik. A legfontosabb gondolkodást a délelőtti időszakra igyekszik időzíteni, a meetingeket pedig szorosan 30 percre korlátozni.

    Céloz másfél órányi összpontosított munkaidőt is beiktatni, bár bevallja, ezt nem mindig sikerül megvédenie. A megbeszélések között – amelyek témái a csapatkövetéstől a termékértékeléseken át a marketingig és a toborzásig terjednek – igyekszik puffericőt hagyni magának, különben az egész nap összefolyik.

    12:30 – Gyors ebéd és feltöltődés

    Ebédét általában az asztalnál fogyasztja el. Kedvence a Trader Joe’s csirke gombaleves-gombóc, mellé áfonyát vagy banánt eszik. Délutáni nasija jellemzően egy kocka csokoládé, szárított mangó vagy egy LaraBar szelet. Ha teheti, ebéd körül rövid sétát is beiktat – ez az egyik leggyorsabb módja az elmebeli feltöltődésnek.

    15:00 – Újabb meetingek és váratlan fordulatok

    A délután nagyrészt a délelőtt folytatása. Ugyanakkor alig telik el nap úgy, hogy valami ne borítaná fel a terveket. Nemrégiben például egy fontos termékbevezetésen dolgoztak, amely érintésmentes alváskövetési funkciót ad a készülékhez – ám az új gyártóhoz szükséges chip nem érkezett meg időben, és mindent félre kellett tenni a probléma megoldása érdekében.

    17:00 – Üdvözlés és ölelés

    Fia hazaér az iskolából, férje – aki már kivonult az üzleti életből – általában délutánonként együtt tölt vele időt. Ann 17 órakor lemegy, köszönti és megöleli mindkettőjüket. A munkanapo(ka)t körülbelül 18 órakor igyekszik lezárni, de mint a legtöbb vezérigazgatónál, ez nem mindig sikerül tisztán.

    18:00 – Családi idő

    Főzés és közös kapcsolódás következik. Ann rugalmasan kezeli az időbeosztást, de a határokat fontos szempontnak tartja. Kedvenc fogásai: csirkés-zöldséges wok fehér rizzsel, pesztós tészta párolt brokkolival, valamint grillezett csirkés saláta. Az esték ideális esetben a családé – vacsora, kosárlabdaedzésre fuvarozás, közös kikapcsolódás, és ha a Warriors játszik, egy NBA-meccs is belefér.

    19:00 – A nap legjobb munkája

    Ha nincs közös program, fia 19 és 21 óra között képernyőidőt kap – és ilyenkor Ann meglepően hatékonyan tud dolgozni. Ez az egyetlen időszak, amikor senki sem írja Slacken, és nem keresik máshonnan sem.

    21:00 – Leállás

    Kilenckor félreteszi a telefont. Saját bevallása szerint ez a gesztus kifejezetten fontos mentális egészsége szempontjából. A Hatch Restore fehér fénye jelzi számára, hogy eljött a lefekvés ideje. Ha még nem ágyban olvas, ez az ő jelzése, hogy ideje odamenni.

    Ann, a férje és a fia mindannyian papírkönyveket olvasnak az ágyban – a kisfiúval középen. Ann kizárólag szépirodalmat olvas. Ez az ő személyes ideje, és a nap kedvenc pillanata.

    22:00 – Elalvás hangoskönyvvel

    Fia általában maga dönti el, mikor fáradt, és vonul a saját szobájába. Amikor Ann készen áll az alvásra, a Restore egy lazító hanganyagot játszik le. Jelenleg a „Kis nők” egy általuk készített rövidített hangoskönyv-változatát hallgatja – általában 12 perc után elalszik.

    Hétvégék: tele, a legjobb értelemben

    A családnak van egy Graham nevű kutyája, aki több energiával rendelkezik, mint a többiek együttvéve – így a kutyaparkos séta szinte kötelező program. Ann hétvégén egy kisebb barátságos csoporttal edz együtt, amit az egyik legfontosabb védett tevékenységének tekint.

    A fennmaradó időt a gyerekek töltik ki: a legidősebbel karriertanácsokról telefonálnak, a legkisebbet kosárlabdameccsen szurkolják végig. Ha mégis kerül egy csendes félóra, Ann elmerül egy könyvben – lehetőleg olyanban, ami könnyeket csal a szemébe.

    Anyja sokat van náluk, hétvégente az egész família egy szobában gyűlik össze. A szomszéd is átjön a lányával, ha a férj pitét sütött. Olyan a környék, ahol mindenki ajtaja nyitva áll, és a gyerekek együtt nőttek fel. Ezt a közösséget tudatosan építették fel évek alatt – és Ann szerint éppen ez teszi különlegessé.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    Ez a cikk Ann Crady Weiss-szel, a Hatch alvástechnológiai vállalat vezérigazgatójával folytatott beszélgetésen alapul. Ann 2005 óta vállalkozó – pályáját vállalati jogászként kezdte, majd az üzleti világ felé fordult.

    Első startupját, a Maya’s Mom nevű közösségi hálózatot 2006-ban indította el, még azelőtt, hogy a Facebook széles körben elérhetővé vált volna. Ezt a projektet később a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának adta el. Férjével, Dave Weiss-szel – akivel éppen a felvásárlás során ismerkedett meg – 2014-ben alapította meg a Hatch Baby eszközfejlesztő céget, amelyből 2020-ra a Hatch okos ébresztőóra-márka nőtt ki. Küldetésük: segíteni az embereknek egészségesebb szokásokat kialakítani.

    7:15 – Ébredés napfelkelte ébresztővel

    Telefonja a hálószobában van, de nem az ágya mellett. Ébredését a Hatch Restore fokozatosan erősödő fénye teszi kellemessé, amely a természetes napfelkeltét imitálja. Tizenöt perccel később hangos zenei ébresztő is megszólal – ha szükséges. Általában azonban a fény önmagában elegendő. Ha 7:40-re még nem kelt fel, 13 éves fia pótolja az ébresztő szerepét.

    Az első fél órában tudatosan kerüli a telefont, hagyva, hogy agya lassan kapcsoljon be. Tapasztalata szerint a reggel indítása alapvetően meghatározza, mennyire tud tudatosan vagy csupán reaktívan reagálni a nap eseményeire.

    7:45 – Telefonmentes reggeli

    Férje még alszik, miközben Ann a fiával sétáltatja a kutyát. Reggelire görög joghurtot készít a nagymama házi granolájával, mézzel és gyümölccsel. Telefonmentes reggelizési szabályuk van – bár Ann néha lopva belenéz a Slackbe. Fia 8:20-kor indul iskolába.

    Ezután egy kis időt kettesben töltenek a férjével, és Ann kávét főz – amit ő egyfajta szeretetnyelvnek tekint. A híreket szándékosan kerüli reggel, mert azok hajlamosak mások napirendjébe húzni, mielőtt ő maga felállíthatná a sajátját.

    8:30 – Edzés – legalábbis a tervek szerint

    Heti háromszor mozog közvetlenül fia iskolába indulása után – akár egy rövid séta, akár Tonal-edzés formájában. Nem állítja, hogy minden nap órákig edz, de a rendszerességre törekszik. Edzésmentes napokon azonnal munkához lát, és mindenképpen 8:30 és 9:30 között a hálószoba másik felében lévő íróasztalnál ül.

    9:30 – Prioritások és egymást követő megbeszélések

    Minden nap felír egy öntapadós cetlire három legfontosabb teendőt. Mivel a Hatch teljesen remote cégként működik, a munkanap videóhívások sorozatával telik. A legfontosabb gondolkodást a délelőtti időszakra igyekszik időzíteni, a meetingeket pedig szorosan 30 percre korlátozni.

    Céloz másfél órányi összpontosított munkaidőt is beiktatni, bár bevallja, ezt nem mindig sikerül megvédenie. A megbeszélések között – amelyek témái a csapatkövetéstől a termékértékeléseken át a marketingig és a toborzásig terjednek – igyekszik puffericőt hagyni magának, különben az egész nap összefolyik.

    12:30 – Gyors ebéd és feltöltődés

    Ebédét általában az asztalnál fogyasztja el. Kedvence a Trader Joe’s csirke gombaleves-gombóc, mellé áfonyát vagy banánt eszik. Délutáni nasija jellemzően egy kocka csokoládé, szárított mangó vagy egy LaraBar szelet. Ha teheti, ebéd körül rövid sétát is beiktat – ez az egyik leggyorsabb módja az elmebeli feltöltődésnek.

    15:00 – Újabb meetingek és váratlan fordulatok

    A délután nagyrészt a délelőtt folytatása. Ugyanakkor alig telik el nap úgy, hogy valami ne borítaná fel a terveket. Nemrégiben például egy fontos termékbevezetésen dolgoztak, amely érintésmentes alváskövetési funkciót ad a készülékhez – ám az új gyártóhoz szükséges chip nem érkezett meg időben, és mindent félre kellett tenni a probléma megoldása érdekében.

    17:00 – Üdvözlés és ölelés

    Fia hazaér az iskolából, férje – aki már kivonult az üzleti életből – általában délutánonként együtt tölt vele időt. Ann 17 órakor lemegy, köszönti és megöleli mindkettőjüket. A munkanapo(ka)t körülbelül 18 órakor igyekszik lezárni, de mint a legtöbb vezérigazgatónál, ez nem mindig sikerül tisztán.

    18:00 – Családi idő

    Főzés és közös kapcsolódás következik. Ann rugalmasan kezeli az időbeosztást, de a határokat fontos szempontnak tartja. Kedvenc fogásai: csirkés-zöldséges wok fehér rizzsel, pesztós tészta párolt brokkolival, valamint grillezett csirkés saláta. Az esték ideális esetben a családé – vacsora, kosárlabdaedzésre fuvarozás, közös kikapcsolódás, és ha a Warriors játszik, egy NBA-meccs is belefér.

    19:00 – A nap legjobb munkája

    Ha nincs közös program, fia 19 és 21 óra között képernyőidőt kap – és ilyenkor Ann meglepően hatékonyan tud dolgozni. Ez az egyetlen időszak, amikor senki sem írja Slacken, és nem keresik máshonnan sem.

    21:00 – Leállás

    Kilenckor félreteszi a telefont. Saját bevallása szerint ez a gesztus kifejezetten fontos mentális egészsége szempontjából. A Hatch Restore fehér fénye jelzi számára, hogy eljött a lefekvés ideje. Ha még nem ágyban olvas, ez az ő jelzése, hogy ideje odamenni.

    Ann, a férje és a fia mindannyian papírkönyveket olvasnak az ágyban – a kisfiúval középen. Ann kizárólag szépirodalmat olvas. Ez az ő személyes ideje, és a nap kedvenc pillanata.

    22:00 – Elalvás hangoskönyvvel

    Fia általában maga dönti el, mikor fáradt, és vonul a saját szobájába. Amikor Ann készen áll az alvásra, a Restore egy lazító hanganyagot játszik le. Jelenleg a „Kis nők” egy általuk készített rövidített hangoskönyv-változatát hallgatja – általában 12 perc után elalszik.

    Hétvégék: tele, a legjobb értelemben

    A családnak van egy Graham nevű kutyája, aki több energiával rendelkezik, mint a többiek együttvéve – így a kutyaparkos séta szinte kötelező program. Ann hétvégén egy kisebb barátságos csoporttal edz együtt, amit az egyik legfontosabb védett tevékenységének tekint.

    A fennmaradó időt a gyerekek töltik ki: a legidősebbel karriertanácsokról telefonálnak, a legkisebbet kosárlabdameccsen szurkolják végig. Ha mégis kerül egy csendes félóra, Ann elmerül egy könyvben – lehetőleg olyanban, ami könnyeket csal a szemébe.

    Anyja sokat van náluk, hétvégente az egész família egy szobában gyűlik össze. A szomszéd is átjön a lányával, ha a férj pitét sütött. Olyan a környék, ahol mindenki ajtaja nyitva áll, és a gyerekek együtt nőttek fel. Ezt a közösséget tudatosan építették fel évek alatt – és Ann szerint éppen ez teszi különlegessé.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    Ez a cikk Ann Crady Weiss-szel, a Hatch alvástechnológiai vállalat vezérigazgatójával folytatott beszélgetésen alapul. Ann 2005 óta vállalkozó – pályáját vállalati jogászként kezdte, majd az üzleti világ felé fordult.

    Első startupját, a Maya’s Mom nevű közösségi hálózatot 2006-ban indította el, még azelőtt, hogy a Facebook széles körben elérhetővé vált volna. Ezt a projektet később a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának adta el. Férjével, Dave Weiss-szel – akivel éppen a felvásárlás során ismerkedett meg – 2014-ben alapította meg a Hatch Baby eszközfejlesztő céget, amelyből 2020-ra a Hatch okos ébresztőóra-márka nőtt ki. Küldetésük: segíteni az embereknek egészségesebb szokásokat kialakítani.

    7:15 – Ébredés napfelkelte ébresztővel

    Telefonja a hálószobában van, de nem az ágya mellett. Ébredését a Hatch Restore fokozatosan erősödő fénye teszi kellemessé, amely a természetes napfelkeltét imitálja. Tizenöt perccel később hangos zenei ébresztő is megszólal – ha szükséges. Általában azonban a fény önmagában elegendő. Ha 7:40-re még nem kelt fel, 13 éves fia pótolja az ébresztő szerepét.

    Az első fél órában tudatosan kerüli a telefont, hagyva, hogy agya lassan kapcsoljon be. Tapasztalata szerint a reggel indítása alapvetően meghatározza, mennyire tud tudatosan vagy csupán reaktívan reagálni a nap eseményeire.

    7:45 – Telefonmentes reggeli

    Férje még alszik, miközben Ann a fiával sétáltatja a kutyát. Reggelire görög joghurtot készít a nagymama házi granolájával, mézzel és gyümölccsel. Telefonmentes reggelizési szabályuk van – bár Ann néha lopva belenéz a Slackbe. Fia 8:20-kor indul iskolába.

    Ezután egy kis időt kettesben töltenek a férjével, és Ann kávét főz – amit ő egyfajta szeretetnyelvnek tekint. A híreket szándékosan kerüli reggel, mert azok hajlamosak mások napirendjébe húzni, mielőtt ő maga felállíthatná a sajátját.

    8:30 – Edzés – legalábbis a tervek szerint

    Heti háromszor mozog közvetlenül fia iskolába indulása után – akár egy rövid séta, akár Tonal-edzés formájában. Nem állítja, hogy minden nap órákig edz, de a rendszerességre törekszik. Edzésmentes napokon azonnal munkához lát, és mindenképpen 8:30 és 9:30 között a hálószoba másik felében lévő íróasztalnál ül.

    9:30 – Prioritások és egymást követő megbeszélések

    Minden nap felír egy öntapadós cetlire három legfontosabb teendőt. Mivel a Hatch teljesen remote cégként működik, a munkanap videóhívások sorozatával telik. A legfontosabb gondolkodást a délelőtti időszakra igyekszik időzíteni, a meetingeket pedig szorosan 30 percre korlátozni.

    Céloz másfél órányi összpontosított munkaidőt is beiktatni, bár bevallja, ezt nem mindig sikerül megvédenie. A megbeszélések között – amelyek témái a csapatkövetéstől a termékértékeléseken át a marketingig és a toborzásig terjednek – igyekszik puffericőt hagyni magának, különben az egész nap összefolyik.

    12:30 – Gyors ebéd és feltöltődés

    Ebédét általában az asztalnál fogyasztja el. Kedvence a Trader Joe’s csirke gombaleves-gombóc, mellé áfonyát vagy banánt eszik. Délutáni nasija jellemzően egy kocka csokoládé, szárított mangó vagy egy LaraBar szelet. Ha teheti, ebéd körül rövid sétát is beiktat – ez az egyik leggyorsabb módja az elmebeli feltöltődésnek.

    15:00 – Újabb meetingek és váratlan fordulatok

    A délután nagyrészt a délelőtt folytatása. Ugyanakkor alig telik el nap úgy, hogy valami ne borítaná fel a terveket. Nemrégiben például egy fontos termékbevezetésen dolgoztak, amely érintésmentes alváskövetési funkciót ad a készülékhez – ám az új gyártóhoz szükséges chip nem érkezett meg időben, és mindent félre kellett tenni a probléma megoldása érdekében.

    17:00 – Üdvözlés és ölelés

    Fia hazaér az iskolából, férje – aki már kivonult az üzleti életből – általában délutánonként együtt tölt vele időt. Ann 17 órakor lemegy, köszönti és megöleli mindkettőjüket. A munkanapo(ka)t körülbelül 18 órakor igyekszik lezárni, de mint a legtöbb vezérigazgatónál, ez nem mindig sikerül tisztán.

    18:00 – Családi idő

    Főzés és közös kapcsolódás következik. Ann rugalmasan kezeli az időbeosztást, de a határokat fontos szempontnak tartja. Kedvenc fogásai: csirkés-zöldséges wok fehér rizzsel, pesztós tészta párolt brokkolival, valamint grillezett csirkés saláta. Az esték ideális esetben a családé – vacsora, kosárlabdaedzésre fuvarozás, közös kikapcsolódás, és ha a Warriors játszik, egy NBA-meccs is belefér.

    19:00 – A nap legjobb munkája

    Ha nincs közös program, fia 19 és 21 óra között képernyőidőt kap – és ilyenkor Ann meglepően hatékonyan tud dolgozni. Ez az egyetlen időszak, amikor senki sem írja Slacken, és nem keresik máshonnan sem.

    21:00 – Leállás

    Kilenckor félreteszi a telefont. Saját bevallása szerint ez a gesztus kifejezetten fontos mentális egészsége szempontjából. A Hatch Restore fehér fénye jelzi számára, hogy eljött a lefekvés ideje. Ha még nem ágyban olvas, ez az ő jelzése, hogy ideje odamenni.

    Ann, a férje és a fia mindannyian papírkönyveket olvasnak az ágyban – a kisfiúval középen. Ann kizárólag szépirodalmat olvas. Ez az ő személyes ideje, és a nap kedvenc pillanata.

    22:00 – Elalvás hangoskönyvvel

    Fia általában maga dönti el, mikor fáradt, és vonul a saját szobájába. Amikor Ann készen áll az alvásra, a Restore egy lazító hanganyagot játszik le. Jelenleg a „Kis nők” egy általuk készített rövidített hangoskönyv-változatát hallgatja – általában 12 perc után elalszik.

    Hétvégék: tele, a legjobb értelemben

    A családnak van egy Graham nevű kutyája, aki több energiával rendelkezik, mint a többiek együttvéve – így a kutyaparkos séta szinte kötelező program. Ann hétvégén egy kisebb barátságos csoporttal edz együtt, amit az egyik legfontosabb védett tevékenységének tekint.

    A fennmaradó időt a gyerekek töltik ki: a legidősebbel karriertanácsokról telefonálnak, a legkisebbet kosárlabdameccsen szurkolják végig. Ha mégis kerül egy csendes félóra, Ann elmerül egy könyvben – lehetőleg olyanban, ami könnyeket csal a szemébe.

    Anyja sokat van náluk, hétvégente az egész família egy szobában gyűlik össze. A szomszéd is átjön a lányával, ha a férj pitét sütött. Olyan a környék, ahol mindenki ajtaja nyitva áll, és a gyerekek együtt nőttek fel. Ezt a közösséget tudatosan építették fel évek alatt – és Ann szerint éppen ez teszi különlegessé.

    Forrás: www.businessinsider.com