Sok m\u00e1s frissen v\u00e9gzett fiatalhoz hasonl\u00f3an \u00e9n sem tudtam pontosan, merre induljak az \u00e9letben a diploma megszerz\u00e9se ut\u00e1n. Voltak \u00e1lmaim \u00e9s c\u00e9ljaim \u2013 \u00edr\u00f3k\u00e9nt egy MFA-programban szerettem volna r\u00e9szt venni \u2013, de az id\u0151z\u00edt\u00e9s nem t\u0171nt megfelel\u0151nek. A j\u00f6v\u0151m hom\u00e1lyos volt, egyetlen dolog kiv\u00e9tel\u00e9vel.<\/p>\n
B\u00e1rmi is legyen a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s, azt a bar\u00e1tn\u0151mmel egy\u00fctt akartam megtenni, akivel akkor m\u00e1r egy \u00e9ve voltunk egy\u00fctt. \u0150 pontosan tudta, mit szeretne: mesterfokozatot szerezni egy olyan egyetemen, amely k\u00f6zelebb van a kentucky-i csal\u00e1dj\u00e1hoz, mint a New England-i f\u0151iskol\u00e1nk. Felv\u00e9telt nyert a Nashville-i Vanderbilt Egyetemre, \u00e9s hirtelen \u00fagy t\u0171nt, ez lesz az \u00e9n \u00fatic\u00e9lom is.<\/p>\n
Bar\u00e1taim \u00e9s a csal\u00e1dom kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl \u00f3va intettek att\u00f3l, hogy egy olyan kapcsolat kedv\u00e9\u00e9rt hozzak meg egy ilyen nagy d\u00f6nt\u00e9st, amely esetleg nem bizonyul tart\u00f3snak. Att\u00f3l tartottak, hogy idegennek fogom \u00e9rezni magam Nashville-ben \u2013 \u00e9s nem alaptalanul, hiszen Seattleben n\u0151ttem fel, Massachusetts-ben \u00e9ltem, \u00e9s soha nem t\u00f6lt\u00f6ttem sz\u00e1mottev\u0151 id\u0151t a nyugati part \u00e9s az \u00e9szakkeleti r\u00e9gi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti ter\u00fcleteken.<\/p>\n
Igyekeztem megindokolni magamnak a d\u00f6nt\u00e9st: ut\u00e1nan\u00e9ztem, mit k\u00edn\u00e1lhat Nashville egy \u00edr\u00f3nak, \u00e9s siker\u00fclt egy bel\u00e9p\u0151 szint\u0171 \u00e1ll\u00e1st szereznem egy k\u00f6nyvkritikai lapn\u00e1l. M\u00e9gis, valah\u00e1nyszor azt mondtam, hogy saj\u00e1t okaim vannak a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9sre, bel\u00fcl nevets\u00e9gesnek \u00e9reztem magam. Az igazs\u00e1g egyszer\u0171 volt: mellette akartam lenni.<\/p>\n
A felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s \u00e9s maga a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s is tele volt fesz\u00fclts\u00e9ggel \u2013 mind gyakorlati, mind \u00e9rzelmi szempontb\u00f3l. M\u00e1r a csomagol\u00e1sn\u00e1l is \u00f6sszevitatkoztunk. A bar\u00e1tn\u0151m aut\u00f3ja annyira tele volt rakva, hogy nem l\u00e1tta az oldal\u00e1t, ez\u00e9rt minden s\u00e1vv\u00e1lt\u00e1sn\u00e1l ki kellett hajolnom az ablakon, hogy ellen\u0151rizzem a forgalmat.<\/p>\n
Nashville-ben egy m\u00e1sodik munk\u00e1t is elv\u00e1llaltam, hogy fedezni tudjam a lakb\u00e9rem fel\u00e9t: nappal a szerkeszt\u0151s\u00e9gben dolgoztam, est\u00e9nk\u00e9nt pedig fagyit \u00e1rultam. H\u00e9tv\u00e9gente a bar\u00e1tn\u0151m \u00e9vfolyamt\u00e1rsaival j\u00e1rtunk rendezv\u00e9nyekre, vagy a csal\u00e1dj\u00e1t l\u00e1togattuk meg. Nem ismertem senkit a v\u00e1rosban, saj\u00e1t aut\u00f3m sem volt \u2013 teljesen r\u00e1 voltam utalva, ami egyre ink\u00e1bb fojtogat\u00f3 \u00e9rz\u00e9st keltett bennem.<\/p>\n
Kimer\u00fclten \u00e9s rettegve att\u00f3l, hogy az intelmek, amelyeket figyelmen k\u00edv\u00fcl hagytam, m\u00e9gis igaznak bizonyultak, elkezdtem keresni valamit, ami k\u00f6zelebb hozhat m\u00e1sokhoz. Egyed\u00fcl kezdtem el \u00edr\u00f3i esem\u00e9nyekre j\u00e1rni, \u00e9s er\u0151ltettem magamra az ismerked\u00e9st. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, csatlakozom egy k\u00f3rushoz, b\u00e1r fogalmam sem volt, hogyan jutok el a pr\u00f3b\u00e1kra.<\/p>\n
Az els\u0151 alkalommal megk\u00e9rdeztem, akad-e valaki, aki egy\u00fctt utazna velem \u2013 igyekeztem nem annyira k\u00e9ts\u00e9gbeesettnek l\u00e1tszani, amennyire val\u00f3j\u00e1ban \u00e9reztem magam. Nem sejtettem, hogy az a k\u00e9t ember, aki felaj\u00e1nlotta, hogy elvisz, \u00e9vekre meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sze lesz az \u00e9letemnek.<\/p>\n
Ez a k\u00e9t bar\u00e1t biztatta bennem a hitet, amikor az ideiglenes \u00e1ll\u00e1som v\u00e9glegesre v\u00e1ltott, \u00e9s v\u00e9gre felmondhattam a m\u00e1sodik munk\u00e1mnak. \u0150k szurkoltak nekem, amikor egy ny\u00edlt mikrofonos esten megismert \u00faj ismer\u0151s\u00f6m felk\u00e9rt, hogy vezessek egy \u00edr\u00f3i m\u0171helyt. Vel\u00fck \u00fcnnepeltem, amikor el\u0151l\u00e9ptetek szerkeszt\u0151v\u00e9 a lapn\u00e1l. \u00c9s \u0151k vigasztaltak akkor is, amikor a kapcsolatom v\u00e9g\u00fcl sz\u00e9tesett.<\/p>\n
Igen, a kapcsolat nem tartott. De amikor ut\u00f3lag v\u00e9giggondoltam az esem\u00e9nyeket, meglepetten tapasztaltam, hogy b\u00e1r szomor\u00fa voltam, ami\u00e9rt nem \u00fagy alakultak a dolgok, ahogy rem\u00e9ltem, m\u00e9gsem tudtam megb\u00e1nni a d\u00f6nt\u00e9semet.<\/p>\n
Sosem tudhatjuk el\u0151re, mit hoz a j\u00f6v\u0151, \u00e9s b\u00e1rmilyen magyar\u00e1zatot is adunk a d\u00f6nt\u00e9seinkre, azok ritk\u00e1n teljesen \u00e9sszer\u0171ek. Tal\u00e1n nem az a re\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1s magunkkal szemben, hogy mindig t\u00f6k\u00e9letes d\u00f6nt\u00e9seket hozzunk, hanem az, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljuk \u00e9rtelmess\u00e9 tenni azt, amit v\u00e1lasztottunk. Nashville-be a szerelem vitt \u2013 de ott tal\u00e1ltam egy remek munk\u00e1t, egy alkot\u00f3i k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u00e9s k\u00e9t \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1tot, akik k\u00f6z\u00fcl az egyik ma m\u00e1r a romantikus t\u00e1rsam is. Ha visszamehetn\u00e9k az id\u0151ben, semmit sem v\u00e1ltoztatn\u00e9k.<\/p>\n