Üzleti 4ed

Kategória: Gazdaság

  • Elon Musk ismét trilliomos lett a SpaceX árfolyamának emelkedésével

    Elon Musk ismét trilliomos lett a SpaceX árfolyamának emelkedésével

    Elon Musk öltönyben és nyakkendőben áll egy elmosódott tömeg előtt a szabadban.
    Elon Musk újra trilliomos státuszt szerzett, amelyet először júniusban tartott rövid ideig a SpaceX tőzsdei bevezetése után. (Finn Gomez/Getty Images)

    Elon Musk visszaszerezte azt a kivételes rangot, amely egyedülállóvá teszi őt a világ leggazdagabbjai között: ismét trilliomos lett.

    A SpaceX tőzsdei bevezetése nyitotta meg az utat

    A Tesla vezérigazgatója idén júniusban lépett be a történelemkönyvekbe, amikor a SpaceX látványos tőzsdei debütálása révén elsőként érte el a 13 jegyű vagyont. Ezt követően azonban a részvényárfolyam kezdeti megugrás után visszaesett, magával rántva Musk nettó vagyonát is.

    Az árfolyam visszapattant, Musk vagyona ismét ezermilliárd felett

    A rakéta- és mesterséges intelligencia vállalat részvényei augusztus elejétől fokozatos emelkedést mutattak, és hétfőn 171,09 dolláron zárt a piac. A nap folyamán közel 8 százalékos növekedés elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Musk vagyona ismét meghaladja a billió dolláros határt. A Forbes becslése szerint jelenleg 1,046 billió dollárt ér.

    A Bloomberg Milliárdosok Indexe szerint Musk vagyona korábban, június 16-án érte el csúcsértékét, ekkor 1,32 billió dollárra rúgott.

    Óriási szakadék a második leggazdagabb embertől

    Noha Musk már régóta a világ legtehetősebb emberei közé tartozott, a SpaceX tőzsdei bevezetése teljesen új dimenzióba helyezte vagyonát. Hétfői adatok alapján a Forbes szerint a világ második leggazdagabb személye Jeff Bezos, az Amazon alapítója 371 milliárd dolláros vagyonnal, míg a harmadik helyen Larry Page, a Google társalapítója áll 284 milliárd dollárral.

    • Elon Musk vagyona ismét meghaladta az 1 billió dollárt a SpaceX részvényárfolyamának emelkedése nyomán.
    • Trilliomos státuszát először 2026 júniusában szerezte meg a SpaceX tőzsdei bevezetésekor.
    • A részvényár visszaesés után most újra a júniusi csúcsok közelébe kerültek az árfolyamok.
    • Musk vagyonának döntő hányada SpaceX- és Tesla-részesedéseiből származik.

    Musk nettó vagyona szorosan összefonódik a SpaceX és a Tesla teljesítményével, hiszen mindkét vállalatban jelentős tulajdonrésszel rendelkezik. A SpaceX részvényei hétfőn júniusi csúcsuk óta a legmagasabb szinten zártak.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Hogyan veszélyeztetik a predikciós piacok New York adóbevételeit?

    Hogyan veszélyeztetik a predikciós piacok New York adóbevételeit?

    New York állam az olyan mobilos sportfogadási alkalmazásokból, mint a DraftKings és a FanDuel, jelentős adóbevételi forrást épített ki magának. Most azonban egy újfajta kihívó jelent meg a piacon: a predikciós piacok, amelyek eltérő adózási szabályok alá esnek, és komoly fenyegetést jelenthetnek az állami kasszára nézve.

    Milliárdos tét: New York sportfogadási adóbevételei

    2026 első negyedévében a mobilos sportfogadás mintegy 328 millió dollárnyi adóbevételt termelt New York számára – derül ki az állami számvevőszék jelentéséből. Országos szinten New York az összes sportfogadásból származó állami adóbevétel egyharmadát adja, ami rendkívül jelentős függőséget jelent egyetlen iparágon belül.

    Az állam jelenleg 51 százalékos adókulcsot alkalmaz a mobilos sportfogadásra – ez az egyik legmagasabb ilyen mértékű adóteher az egész országban. A kérdés az, hogy az alacsonyabb adóterheléssel működő predikciós platformok miként befolyásolhatják ezt a bevételi forrást.

    A predikciós piacok terjeszkedése

    Az olyan platformok, mint a Polymarket és a Kalshi, sporteseményekhez kapcsolódó szerződések formájában kínálnak lehetőséget a fogadásra. Ezek a szolgáltatások szövetségi felügyelet alatt, derivatív tőzsdeként működnek, így elkerülik az állami szerencsejáték-törvények hatályát – és az azokhoz kapcsolódó magasabb adókulcsokat.

    A növekedési ütemük figyelemre méltó: a Kalshi kereskedési volumene közel tizenháromszoros növekedést ért el azt követően, hogy sportszerződéseket is bevezetett a kínálatába. A Polymarket szintén hasonló mértékű bővülést tapasztalt a sportos tartalmak megjelenése után.

    A DraftKings adatai alapján a predikciós platformok egyelőre más ügyfélkört vonzanak: az érintett vállalat szóvivője szerint az ügyfelek mindössze kb. 1 százaléka használja párhuzamosan a Kalshit is azokban az államokban, ahol a sportfogadás legális. Ennek ellenére a Tax Policy Center elemzése szerint, ha csupán ekkora arányú tevékenység csúszna át predikciós piacokra, az már önmagában 13 millió dolláros bevételkiesést okozhatna New Yorknak.

    Az állam és a szabályozók reakciója

    Maria Doulis, New York helyettes állami számvevője rámutatott, hogy a felhasználók szemszögéből a predikciós piacok és a hagyományos sportfogadó platformok tevékenysége lényegében azonosnak tekinthető – az állami adórendszer azonban egészen másképp kezeli a kettőt.

    New York már jogi lépéseket is tett: az állam pert indított a Polymarket ellen. Kathy Hochul kormányzó szerint az állam mindig kiáll a polgáraiért, amikor olyan vállalati szereplők jelennek meg, amelyek a fogyasztókat és az iskolák, közszolgáltatások finanszírozására szánt adóbevételeket fenyegetik.

    A Kalshi ugyanakkor vitatja, hogy növekedése a hagyományos sportfogadás rovására menne. A cég szóvivője hangsúlyozta, hogy szövetségi szabályozás keretein belül is képes létfontosságú adóbevételt generálni az államok számára.

    A szerencsejáték-függőség és az ingadozó bevételek kockázata

    New York nemcsak bevételkiesést kénytelen elkönyvelni, hanem növekvő kiadásokkal is számolnia kell. Az állami szerencsejáték-segélyvonalra érkező hívások száma 2020 óta 8,5 százalékkal emelkedett, és az állam már meg is duplázta a problémás szerencsejátékosok kezelésére fordított forrásait: a korábbi 6 millió dollárral szemben ma 12 millió dollárt különít el erre a célra.

    A hagyományos sportfogadás is hordoz magában kockázatokat. Jó példa erre a New York Knicks idei, meglepetésszámba menő NBA-döntős győzelme: mivel a csapat esélytelen volt, a sportsbook platformok összesen 14,4 millió dollár bruttó bevételtől estek el a sorozat végén.

    Doulis szerint az állam ugyan konzervatív becslésekkel dolgozik a szerencsejátékból várható bevételeket illetően, de ha a predikciós piacok valóban dinamikusan növekednek és átcsábítják a sportfogadási ügyfeleket, annak komoly pénzügyi következményei lesznek New York számára.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • 16 iparág, amely Amerika leggazdagabb embereit megteremtette

    16 iparág, amely Amerika leggazdagabb embereit megteremtette

    Ha a világ legvagyonosabb embereire gondolunk, szinte automatikusan a pénzügyi szektor és a technológiai ipar jut eszünkbe. Ez nem véletlen: a Forbes 400-as listájának – amely az Egyesült Államok 400 leggazdagabb személyét sorolja fel – tagjainak közel fele ebből a két területből merítette vagyonát.

    Ugyanakkor milliárdos vagyonok születtek egészen váratlan ágazatokban is, a teherfuvarozástól kezdve egészen a kártevőirtásig. A Business Insider a Forbes 2026-os 400-as listájának adatait dolgozta fel, amelyet 2026. szeptember 4-i állapot szerint állítottak össze. A vagyonbecslések interjúkon, eszközértékeléseken, valamint az adósságok és adományok levonásán alapulnak.

    Az alábbi összeállítás azt mutatja be, hogy a Forbes által meghatározott 16 iparágban melyikből kerültek ki a legtöbben, és ki a legtehetősebb az adott szektorban.

    1. Pénzügy és befektetések – 108 tag

    Leggazdagabb: Warren Buffett – 144 milliárd dollár

    A pénzügyi és befektetési szektor termelte a legtöbb milliárdost. A kategória legtehetősebb tagjainak többsége fedezeti alapok, jelzáloghitel-cégek, kockázati tőke- és befektetési társaságok alapítója. Néhányan örökölték vagyonukat, mint például a Fidelity alapítójának, Edward Johnson II-nek az unokái.

    2. Technológia – 91 tag

    Leggazdagabb: Elon Musk – 908 milliárd dollár

    A tech szektor rendkívül termékeny talajnak bizonyult a hatalmas vagyonok felhalmozásához: a kategória kilenc leggazdagabb tagja egyenként tehetősebb Warren Buffettnél. Közülük sokan ismert technológiai vállalatok alapítói, de a mesterséges intelligencia fellendülése új szereplőket is hozott a listára – köztük Greg Brockmant, az OpenAI társalapítóját és elnökét.

    3. Élelmiszer és ital – 35 tag

    Leggazdagabb: Jacqueline és John Mars (holtverseny) – 50,3 milliárd dollár

    A Chick-fil-A-tól a Tito’s Vodkáig számos közismert márka képviselteti magát ebben a kategóriában. Mások az iparág kevésbé látványos, de szintén jövedelmező területein gazdagodtak meg, például élelmiszer-elosztásban vagy szójabab- és kukoricagenetika licencelésében.

    4. Divat és kiskereskedelem – 26 tag

    Leggazdagabb: Rob Walton és családja – 132 milliárd dollár

    A jól ismert márkák uralják ezt a szegmenst is: a Walmart önmagában nyolc személy vagyonának forrásaként szerepel a listán. Emellett kevésbé kézenfekvő kereskedelmi vállalkozások is helyet kaptak, például a Pilot Flying J teherautós megállóhely-lánc, amelyet Jimmy és Bill Haslam apja alapított.

    5. Energiaipar – 23 tag

    Leggazdagabb: Lyndal Stephens Greth és családja – 30 milliárd dollár

    Az olajmágnások és leszármazottaik alkotják ennek a kategóriának a gerincét. A vagyon forrása nemcsak a kitermelésben való részvétel, hanem a csővezetékes szállítás és a finomítói tevékenység is.

    6. Ingatlan – 18 tag

    Leggazdagabb: Stephen Ross – 21,5 milliárd dollár

    Az amerikaí ingatlanmilliárdosok a legkülönbözőbb típusú ingatlanügyleteken keresztül halmozták fel vagyonukat. Jeff Greene például hitelcsere-ügyletekbe fektetett be a pénzügyi válság előtt, Donald Trump elnök becsült 7 milliárd dolláros vagyonával szintén ebbe a kategóriába sorolható.

    7. Média és szórakoztatóipar – 17 tag

    Leggazdagabb: Rupert Murdoch és családja – 25 milliárd dollár

    A hagyományos médiavállalkozások, például a kábeltelevízió és a műholdas sugárzás dominálja ezt a szektort, bár videójáték-fejlesztők és filmrendezők – köztük Steven Spielberg és George Lucas – is megtalálhatók a kategóriában.

    8. Sport – 16 tag

    Leggazdagabb: Stanley Kroenke – 27,6 milliárd dollár

    A sportkategóriában szereplők többségénél a csapattulajdonlás nem az eredeti vagyonforrás, hanem egy második karrierlépés. Arthur Blank a Home Depot társalapítójaként, Stephen Bisciotti tehetségmenedzsmentben, Arturo Moreno pedig óriásplakát-hirdetésben szerezte kezdeti tőkéjét. Kivétel például Michael Jordan, akinek kosárlabda-karrierje volt a vagyona kiindulópontja.

    9. Egészségügy – 15 tag

    Leggazdagabb: Thomas Frist, Jr. és családja – 33,6 milliárd dollár

    A kategória legtehetősebbjei kórházi hálózatokból, gyógyszeripari vállalkozásokból, orvostechnikai eszközök és berendezések gyártásából gazdagodtak meg. Patrick Soon-Shiong például az Abraxane kemoterápiás gyógyszer kifejlesztőjeként szerzett milliárdos vagyont.

    10. Gyártás és ipar – 15 tag

    Leggazdagabb: Steven Rales – 8,7 milliárd dollár

    A gyártóipar rendkívül széles skálán mozog: a csomagolóanyagoktól a védelmi iparon át a mindennapi háztartási cikkekig terjed. Négy listás tag vagyona az SC Johnson cégből ered, amelynek termékei közé tartozik a Windex és a Glade tisztítószer-márka.

    11. Szolgáltatások – 11 tag

    Leggazdagabb: Micky Arison és családja – 11,5 milliárd dollár

    A repülőgép-lízingtől a tengeri utazásokon át az önkiszolgáló tárolóig sokféle szolgáltatás eredményezett milliárdos vagyonokat. Gary Rollins például a Rollins kártevőirtó cég vezető tisztségviselője, amelyet édesapja alapított.

    12. Autóipar – 8 tag

    Leggazdagabb: Ernest Garcia II – 24,3 milliárd dollár

    Az Egyesült Államokban az autóipari milliárdos vagyonok jellemzően nem a gyártásból, hanem a járművek értékesítéséből, szervizeléséből és szállításából keletkeznek. Dan Friedkin a Gulf States Toyota tulajdonosa, Shahid Khan pedig a Flex-N-Gate alkatrész-gyártót irányítja.

    13. Diverzifikált – 8 tag

    Leggazdagabb: Julia Koch és családja – 84,6 milliárd dollár

    Ebbe a kategóriába azok kerülnek, akiknek vagyona nem köthető egyetlen iparághoz sem. A szegmenst a Koch-família uralja, amely a Koch konglomerátumban tart fenn érdekeltségeket.

    14. Logisztika – 4 tag

    Leggazdagabb: Brad Jacobs – 13,3 milliárd dollár

    Az ellátási lánc működtetése az egyik legfontosabb gazdasági funkció, és hatalmas vagyonokat is generálhat. Johnelle Hunt, a J.B. Hunt Transport Services szállítmányozási cég társalapítója például 6,6 milliárd dollárra becsült vagyonnal rendelkezik.

    15. Építőipar és mérnöki tevékenység – 3 tag

    Leggazdagabb: Diane Hendricks – 23,6 milliárd dollár

    Az építőipari kategória mind a három tagja saját erőből lett milliárdos. Diane Hendricks néhai férjével közösen alapította az ABC Supply építőanyag-forgalmazót, Mike Hollingshead a Smyrna Ready Mix betongyártót, Robert Clark pedig a Clayco építőipari vállalatot hozta létre.

    16. Szerencsejáték és kaszinók – 2 tag

    Leggazdagabb: Miriam Adelson és családja – 33,5 milliárd dollár

    A legkisebb kategóriában mindössze két szereplő szerepel. Miriam Adelson néhai férje, Sheldon Adelson alapította a Las Vegas Sands kaszinótársaságot, Jon Yarbrough pedig a Video Gaming Technologies játékgép-gyártót. Phil Ruffin, akit a Forbes a diverzifikált kategóriába sorolt, kaszinók és ingatlanok kombinációjából szerezte vagyonát.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A mellékállás-gazdaság egyre inkább középosztálybeli jelenség

    A mellékállás-gazdaság egyre inkább középosztálybeli jelenség

    Az amerikai középosztály mindig is keményen dolgozott – most azonban egyre több tagja vállal második állást is. A több munkahelyet egyszerre tartók aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és még mindig magasan marad. Ami azonban megváltozott, az a jelenség mögött álló réteg összetétele: a pandémia előtti képhez képest ma már sokkal több hagyományosan stabil anyagi helyzetű amerikai keres kiegészítő jövedelmet.

    Már nem csak a legszegényebbek vállalnak második állást

    Korábban a mellékállás jellemzően vagy a legalacsonyabb keresetűek túlélési eszköze volt, vagy a legmagasabb jövedelműek számára jelentett kellemes pluszt. Ma azonban ez a kép gyökeresen megváltozott: a jelenség egyre inkább a felsőfokú végzettségű, közepes jövedelmű amerikaiakat és a munkaerőpiacon aktív nőket érinti, akik láthatóan egy extra pénzügyi biztonsági hálót igyekeznek kiépíteni maguknak.

    Mit mutatnak a számok?

    A Richmondi Szövetségi Tartalékbank elemzése szerint a pandémia előtt a különböző jövedelmi csoportokban nagyjából egyenlő arányban fordult elő a többes munkavállalás – az alacsony, közepes és magas keresetűek hasonló mértékben tartottak fenn párhuzamos állásokat.

    Az elmúlt néhány évben azonban jelentős elmozdulás következett be. A közepes jövedelmi szinten lévők mára jóval nagyobb valószínűséggel tartanak fenn több munkahelyet, mint az alacsonyabb keresetűek, és csak kis mértékben maradnak el a magasabb jövedelmi kategóriától.

    A felsőfokú végzettségűek és a nők egyre aktívabbak

    A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók részaránya a többes munkavállalók körében szintén jelentősen nőtt. Az 1990-es években ez az arány körülbelül 35 százalék volt; 2024-re meghaladta az 50 százalékot – derül ki a Richmondi Fed adataiból.

    Ezzel párhuzamosan az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal (BLS) legfrissebb adatai alapján a több munkát vállaló nők száma is emelkedett az utóbbi években. A nemek közötti szakadék a többes munkavállalásban tágult: egyre több nő – különösen a 20–24 éves korosztályból – dolgozik egyszerre több szerepkörben. Ez összefügg azzal, hogy a munkaerőpiacon a diplomás nők már felülmúlják a férfiakat, és egyes régiókban a fiatal nők magasabb fizetést kapnak férfi kortársaiknál.

    Miért keresnek egyre többen mellékjövedelmet?

    Az összesített adatok azt jelzik, hogy a képzettebb és hagyományosan jobb anyagi helyzetű amerikaiak egyre erősebbnek érzik a késztetést a diverzifikált bevétel felé. A mellékállások elterjedtsége látványosan nőtt: a Bankrate felmérése szerint 2017-ben az amerikaiak 19 százaléka végzett mellékfoglalkozást, ez az arány 2025-re 27 százalékra emelkedett.

    Érdemes megjegyezni, hogy a hivatalos statisztikák sokszor nem tükrözik teljes mértékben a valóságot, mivel a BLS mérőszámai csak azokat veszik figyelembe, akik legalább egy hagyományos bérmunkát folytatnak – a giggazdaságban résztvevők egy része így kiesik a kimutatásokból.

    A munkaerőpiaci bizonytalanság hajtja a trendet

    A jelenség hátterében a munkavállalók jövőbeli kilátásokkal kapcsolatos aggodalmait is tetten érhetjük. A nők az elmúlt hónapokban egyre több állást veszítettek el, a fehérgalléros szektort pedig az MI-vel összefüggő leépítések rázták meg. Mivel egy új állás vállalása ma kockázatosabb, mint valaha – a munkavállalók szerint egyre nagyobb anyagi ösztönzőre lenne szükség ahhoz, hogy elhagyják jelenlegi pozíciójukat –, egy kiegészítő munkahely egyfajta biztonságérzetet nyújthat. A diplomások, a közepes jövedelműek és a nők számára a mellékállás egyre inkább védelmet jelent egy egyre kevésbé kiszámítható munkaerőpiacon.

    • A közepes jövedelmi szintű amerikaiak mára gyakrabban vállalnak több munkát, mint az alacsony keresetűek.
    • A diplomás munkavállalók aránya a többes munkavállalók körében 35%-ról több mint 50%-ra nőtt.
    • Egyre több nő – főként a 20–24 éves korosztályból – dolgozik párhuzamosan több állásban.
    • A mellékállást vállalók aránya 2017 és 2025 között 19%-ról 27%-ra emelkedett.
    • A munkaerőpiaci bizonytalanság és az MI okozta leépítések tovább erősítik a trendet.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Az amerikai elnökök fizetése George Washingtontól napjainkig

    Az amerikai elnökök fizetése George Washingtontól napjainkig

    Vajon mennyit ér pénzben a világ legerősebb politikai tisztsége? Az Egyesült Államok elnökének fizetése az ország megalakulása óta mindössze néhányszor változott – és a változások mértéke korántsem olyan látványos, mint azt sokan gondolnák.

    Az első 84 év: évi 25 000 dollár

    Amikor 1789-ben George Washingtont megválasztották az Egyesült Államok első elnökévé, a Kongresszusnak kellett meghatároznia, mennyit keressen az ország vezetője. Az akkori döntés értelmében az elnöki fizetés évi 25 000 dollár lett – ami mai értéken körülbelül 949 000 dollárnak felel meg a Munkaügyi Statisztikai Hivatal fogyasztói árindex-számításai alapján.

    Ez az összeg egészen 1873-ig nem változott. Washingtonon kívül olyan elnökök kapták ezt a fizetést, mint John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, Abraham Lincoln és Andrew Johnson – összesen tizenhat elnök.

    1873: Grant elnöksége alatt megduplázódott a fizetés

    Ulysses S. Grant elnöksége idején a Kongresszus úgy döntött, hogy 50 000 dollárra emeli az elnöki javadalmazást. Addigra az eredeti 25 000 dollár vásárlóereje már csupán nagyjából 696 000 mai dollárnak felelt meg, így az emelés indokolt volt – az új összeg mai értéken közel 1,4 millió dollárt jelent. Grant mellett többek között Grover Cleveland és Theodore Roosevelt is ebben a fizetési kategóriában dolgozott.

    1909: William Howard Taft alatt 75 000 dollárra nőtt a juttatás

    Az 50 000 dolláros fizetés mintegy három évtizeden át maradt érvényben. 1909-ben, William Howard Taft elnöksége kezdetén újabb emelést hajtottak végre: az elnök évi 75 000 dollárt kezdett keresni, ami mai értéken kb. 2,75 millió dollárnak felel meg. Többek között Woodrow Wilson, Franklin D. Roosevelt és Harry Truman első ciklusa is erre az összegre szólt.

    1949: Truman második ciklusában elérte a 100 000 dollárt

    Negyven évnek kellett eltelnie a következő emeléshöz. 1949-ben a Kongresszus 100 000 dollárra növelte az elnöki fizetést, egyúttal egy évi 50 000 dolláros költségtérítési keretet is bevezetve. Ez utóbbi az elnök hivatalos feladataival kapcsolatos kiadásokat – például reprezentációs eseményeket és ruhatisztítást – fedezi, a fel nem használt összeg pedig visszakerül az államkincstárba. Truman mellett Eisenhower, Kennedy és Lyndon B. Johnson is évi 100 000 dollárt keresett.

    1969: Nixon alatt 200 000 dollárra emelkedett a fizetés

    Johnson elnöksége alatt fogadta el a Kongresszus az újabb béremelést, ám az csak Richard Nixon beiktatásával lépett életbe 1969-ben. A 200 000 dolláros fizetés – ami mai értéken körülbelül 1,8 millió dollárt ér – egészen 2001-ig érvényben maradt. Nixon, Ford, Carter, Reagan, Bush sr. és Clinton mind ebben a sávban kerestek.

    2001-től: 400 000 dollár – azóta sem változott

    1999-ben a Kongresszus megszavazta az eddigi legnagyobb arányú emelést: 2001-től George W. Bush lett az első elnök, aki évi 400 000 dollárt kapott. Ez az összeg mai árakon nagyjából 762 000 dollárnak felel meg. Azóta sem történt újabb emelés – Bush, Obama, Trump és Biden egyaránt 400 000 dollárt keresett elnöki minőségében.

    Érdekesség, hogy három elnök lemondott a fizetéséről: Herbert Hoover és John F. Kennedy jótékonysági szervezeteknek adományozta a juttatását, Donald Trump pedig első ciklusa alatt szövetségi intézményeknek – köztük a Nemzeti Park Szolgálatnak és a Közlekedési Minisztériumnak – utalta át a pénzt. Második elnöki ciklusában Trump szintén bejelentette, hogy nem veszi fel a fizetését, bár a Fehér Ház nem hozta nyilvánosságra, hová kerülnek ezek az összegek.

    További juttatások és nyugdíj

    Az elnöki fizetésen felül az Egyesült Államok elnöke számos egyéb juttatásban is részesül. 1978 óta évi 100 000 dolláros utazási kerettel rendelkezik (korábban ez 40 000 dollár volt), emellett 19 000 dolláros szórakoztatási költségtérítés is jár a tisztséghez.

    Az elnöki megbízatás lejártával sem szűnnek meg teljesen a kifizetések: 1958 óta az egykori elnökök egy miniszteri fizetéssel megegyező összegű nyugdíjban részesülnek. Barack Obama például évi 253 100 dollár elnöki nyugdíjat kap.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Kanada akár 50%-os vámokat vezet be számos amerikai termékre

    Kanada akár 50%-os vámokat vezet be számos amerikai termékre

    Az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi háború újabb fordulóponthoz érkezett: Kanada kedd reggeltől jelentős importvámokat léptet életbe számos amerikai termékre. Az intézkedés érinteni fogja a sajtot (25%-os vám), a mézet és az alumíniumfóliát (mindkettő 50%-os vám), valamint több száz egyéb árucikket a mezőgazdaság és az ipar területéről.

    Megtorlás megtorlásra: hogyan jutottunk idáig?

    A kanadai lépés közvetlen válasz a Trump-kormányzat augusztusi döntésére, amelynek keretében Washington 50%-os vámokat vetett ki számos kanadai termékre – köztük sörre és tejtermékekre. Ottawának az a célja, hogy az új, 15%, 25% vagy 50% mértékű vámokkal ellensúlyozza azt a több tízmilliárd dolláros kereskedelmi hatást, amelyet az amerikai intézkedések okoztak.

    A Fehér Ház álláspontja szerint az augusztusi vámokat az indokolta, hogy Kanada korábban maga is retaliációs vámokat vetett ki egyes amerikai termékekre – például az autókra –, így a felek egy egyre mélyülő kereskedelmi spirálba keveredtek.

    Milyen termékeket érint az új kanadai vám?

    • Sajt – 25%-os vám
    • Méz – 50%-os vám
    • Alumíniumfólia – 50%-os vám
    • Több száz egyéb amerikai gyártmányú termék az élelmiszeriparból és a feldolgozóiparból

    A feszültség túlnő a kereskedelmi vitán

    A két ország viszonya az elmúlt hetekben a kereskedelmi tárgyalásokon túl is megromlott. A Trump-adminisztráció végrehajtási rendeletben kezdeményezte az Ontario-tó átnevezését „Amerika-tóra”, Mark Carney kanadai miniszterelnök pedig nyilvánosan bírálta Washingtont, amiért „mémekkel dobálózik” és „gúnyolódik” ahelyett, hogy érdemi megoldásokat keresne.

    Donald Trump hétfőn egy Truth Social-bejegyzésben megfenyegette a kanadai Bombardier repülőgépgyártót is, jelezve, hogy megakadályozhatja a cég termékeinek értékesítését az amerikai piacon.

    Gazdasági következmények és piaci reakciók

    A hónapokig húzódó, eredménytelen tárgyalások bizonytalanságban hagyják a vállalkozásokat és a fogyasztókat egyaránt. Számos kanadai üzletben már megjelentek a „Made in Canada” feliratok, az amerikai termékek tudatos kerülésére ösztönözve a vásárlókat. A japán Sapporo sörgyár pedig – a Bloomberg értesülései szerint – részben az Egyesült Államokba helyezi át kanadai gyártókapacitásait, hogy elkerülje a vámok hatását.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • 12 szakma, amely robbanásszerűen növekszik 2035-ig

    12 szakma, amely robbanásszerűen növekszik 2035-ig

    A következő évtizedben az egészségügy, az energiaszektor és a technológia területén dolgozók számíthatnak a legnagyobb foglalkoztatási növekedésre – derül ki az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) legfrissebb előrejelzéséből, amely több száz munkakör jövőbeli kilátásait elemzi 2025 és 2035 között.

    Melyik szakmák nőnek a leggyorsabban?

    A lista élén az ápolói szakorvosok (nurse practitioners) állnak: az ő foglalkoztatásuk várhatóan 41%-kal bővül az évtized végéig, ami messze meghaladja az összes munkakörre vetített átlagos 3,5%-os növekedést. Ennek egyik fő oka, hogy egyre több amerikai államban jogosultak olyan feladatok elvégzésére, amelyek korábban kizárólag orvosok hatáskörébe tartoztak. Az ápolói szakorvosok jellemzően hatjegyű éves fizetést keresnek, és mesterképzési fokozat szükséges a belépéshez.

    Megújuló energia: szárnyaló munkalehetőségek

    A megújuló energiához kapcsolódó munkakörök szintén kiemelkedő növekedést mutatnak. A napelemes telepítők (solar photovoltaic installers) foglalkoztatása 36,5%-os emelkedéssel a második helyen végzett a rangsorban, míg a szélturbina-szerviztechnikusok a negyedik leggyorsabban növekvő szakmát képviselik. A BLS szerint a napelemrendszerek folyamatosan csökkenő költségei miatt egyre több háztartás dönt ezek telepítése mellett, ami tartósan növeli a szakképzett szerelők iránti keresletet. Ez az egyik olyan munkakör, amelyhez elegendő egy érettségi bizonyítvány.

    Technológia és mesterséges intelligencia hajtja a keresletet

    A digitális gazdaság fejlődése szintén komoly munkaerőigényt generál. Az adattudósok (data scientists) foglalkoztatása várhatóan körülbelül 35%-kal nő, mivel a vállalatok egyre több szakembert igényelnek az exponenciálisan bővülő adatmennyiség kezeléséhez. Emellett a számítástechnikai és információs kutatók iránt is megnő az igény, részben a mesterséges intelligencia eszközeinek fejlesztése miatt. Mindkét munkakör jellemzően mesterképzési végzettséget igényel.

    A 12 leggyorsabban növekvő szakma

    • Ápolói szakorvos (nurse practitioner) – +41%
    • Napelemes telepítő (solar PV installer) – +36,5%
    • Adattudós (data scientist) – ~+35%
    • Szélturbina-szerviztechnikus – kiemelkedő növekedés
    • Számítástechnikai és információs kutatók
    • Physician assistant (orvossegéd)
    • Egészségügyi és szociális ellátáshoz kapcsolódó szakmák
    • Technológiai és AI-fejlesztési szerepkörök
    • Energiaipari mérnöki munkakörök
    • Krónikus betegellátáshoz kapcsolódó pozíciók
    • Adatközponti és energiainfrastruktúra-technikusok
    • Digitális egészségügyi szakemberek

    Az amerikai foglalkoztatás átfogó képe 2035-re

    Az összesített előrejelzések szerint az Egyesült Államokban a foglalkoztatottak száma az évtized végéig mintegy 5,9 millió fővel, azaz 3,5%-kal bővül – ez érzékelhetően elmarad a 2015–2025 közötti 10,9%-os növekedéstől. A legtöbb új munkahely a magán egészségügyi és szociális ellátó szektorban jön létre, amit az elöregedő társadalom és a krónikus betegségek terjedése egyaránt táplál.

    Az AI-boom a közüzemi szektorra is hatást gyakorol: az adatközpontok egyre nagyobb villamosenergia-igénye miatt ez a viszonylag kis szektor várhatóan 10%-os növekedést produkál, ezzel a leggyorsabban bővülő főszektorrá válhat.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Nike 400 ezer forintos bérleti díjat ajánl NYC futóverseny győzteseinek

    Nike 400 ezer forintos bérleti díjat ajánl NYC futóverseny győzteseinek

    Elképzelhető, hogy valaki kifutja magát a következő havi lakbér alól – legalábbis ha éppen albérletben él társakkal együtt.

    Nike utcai futóversenyt hirdet New Yorkban

    A Nike egy különleges és rendkívül időszerű díjat kínál egy augusztus 29-én megrendezendő New York-i utcai futóverseny két győztesének: egy hónap ingyenes bérleti díjat. A vállalat felhívása szerint az Orchard Streeten felsorakozó versenyzőknek esélyük nyílik arra, hogy megnyerjék a következő havi lakbérüket.

    A résztvevőket sorsolással választják ki, majd 100 méteres futamokban mérik össze erejüket. Több előfutamon kell átjutniuk, mielőtt a döntőbe kerülhetnének. A verseny végén a két leggyorsabb futó egyenként legfeljebb 4000 dollárt – nagyjából 1,4 millió forintot – zsebelhet be, amelyet a Nike egy havi lakbérnek nevez.

    Valóban elég ez Manhattan árain?

    A valóság azonban árnyaltabb képet mutat. A The Real Deal és a Samuel Miller értékbecslő cég közös augusztusi jelentése szerint Manhattan piaci áras lakásainak medián bérleti díja múlt hónapban elérte az 5000 dollárt – éppen azon a területen, ahol a versenyt rendezik. Ez azt jelenti, hogy a nyeremény önmagában nem fedezné a fővárosi kerület átlagos lakáskiadásait.

    Ha viszont a győztesek Queens-ből vagy Brooklynból kerülnek ki, a 4000 dolláros összeg már nagyjából elegendő lehet, bár így sem marad sok tartalék. Az Apartments.com adatai alapján egy egyszobás lakás átlagos bérleti díja Queensben 3605, Brooklynban pedig 3082 dollár.

    Mamdani polgármester megfizethető lakhatást sürget

    A verseny egy olyan időszakban zajlik, amikor Zohran Mamdani polgármester kiemelt programként kezeli a lakhatási költségek mérséklését New Yorkban. Idén ősszel lép életbe az a bérleti díj befagyasztási intézkedés, amely közel egymillió bérlakásra vonatkozik, miközben a városvezetés egy átfogóbb tervén is dolgozik: a következő évtizedben 200 ezer megfizethető otthon építését és megőrzését tűzték ki célul.

    A Nike márkamegújítási kísérlete

    A rendezvény illeszkedik abba a szélesebb körű stratégiába is, amellyel a Nike visszaszerezné elveszített kulturális befolyását. Elliott Hill vezérigazgató, aki 2024-ben vette át a cég irányítását, a márka sportközpontú újrapozicionálásán, a kiskereskedelmi partnerkapcsolatok helyreállításán és a termékinnováción dolgozik – miután az elmúlt években a vállalat egyre inkább teret veszített az olyan riválisokkal szemben, mint a Hoka és az On.

    A visszakapaszkodás Észak-Amerikában bizonyos jelét mutatja, de a folyamat lassú. A Nike részvényárfolyama jócskán elmarad a 2021-es csúcstól, a kínai piaci gyengeség és egyéb kihívások pedig továbbra is nyomást gyakorolnak a vállalatra.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Kisvállalkozások egyre több dolgozónak kínálnak nyugdíjcélú megtakarítást

    Kisvállalkozások egyre több dolgozónak kínálnak nyugdíjcélú megtakarítást

    A kisvállalkozások körében látványosan terjedt el a munkavállalói nyugdíjtervek biztosítása, és ebből elsősorban a szellemi munkát végző alkalmazottak profitálnak.

    Több mint 5 millióval nőtt az érintett dolgozók száma

    A Gusto bér- és juttatáskezelő platform vezető közgazdásza, Nich Tremper adatai szerint 2019 óta több mint 5 millió kisvállalkozásnál dolgozó munkavállalónak lett hozzáférése valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási programhoz. Korábban számos iparág egyáltalán nem kínált ilyen lehetőséget, ma viszont ez egyre inkább megszokottá válik. Jó példa erre a vendéglátószektor, ahol az érintett cégek aránya 2019-es 4%-ról 2026-ra 12%-ra emelkedett.

    Mely szektorokban a leggyakoribb a nyugdíjterv-kínálat?

    A 18 vizsgált ágazat közül a közigazgatás, a szakmai szolgáltatások és a pénzügyi szektor mutatja a legmagasabb részvételi arányt. A leglátványosabb növekedést ugyanakkor a közigazgatás, az informatika és az egészségügy területén mérték 2019 és 2026 között.

    Mi áll a bővülés hátterében?

    Tremper szerint több tényező is hozzájárult a változáshoz. Egyrészt egyes államokban jogszabályi kötelezettség írja elő a munkáltatóknak, hogy megfelelő nyugdíjterv hiányában állami programhoz csatlakozzanak. Kaliforniában például minden legalább egy főt foglalkoztató, nem mentesített vállalkozásnak kötelező ilyen megoldást felkínálni. Delaware-ben az öt vagy több W-2-es alkalmazottat foglalkoztató cégekre vonatkozik hasonló előírás.

    Másrészt a tehetséges munkaerőért folytatott verseny szintén ösztönzi a kisvállalkozásokat: azok a cégek, amelyek nem kínálnak versenyképes juttatásokat, hátrányba kerülnek a nagy vállalatokkal szemben.

    Kisvállalkozók a gyakorlatban

    Howard Telson, aki 2022 óta vezet egy kisebb könyvelőirodát, elmondta, hogy folyamatosan toboroz munkaerőt, és sok kollégája korábban nagyobb cégeknél dolgozott. Véleménye szerint egy ponton a 401(k) típusú nyugdíjterv felajánlása szinte nélkülözhetetlenné válik, ha a vállalkozás komolyan versenyez a nagyobb szereplőkkel. Az iroda nagyjából másfél évvel ezelőtt vezette be ezt a juttatást.

    Az órabéresek körében nőtt a leginkább a részvétel

    A statisztikák szerint 2019-ben a hozzáféréssel rendelkező órabéres munkavállalók mintegy egyharmada vett részt ténylegesen valamilyen nyugdíjprogramban, míg 2026-ra ez az arány 45%-ra emelkedett. A fizetéses dolgozóknál kisebb volt az elmozdulás: 70%-ról 73%-ra nőtt a részvétel.

    Tremper értékelése szerint, bár az összesített megtakarítási ráta némileg csökkent a kisvállalkozásoknál, ennek oka főként az, hogy az órabéres munkavállalók egyre nagyobb arányban kezdtek el nyugdíjcélra félretenni. Ez a folyamat azt mutatja, hogy a 401(k)-típusú megtakarítási lehetőség valóban szélesebb rétegekhez jutott el a gazdaságban.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Disney részvényvásárlási program és egészségbiztosítás-változások

    Disney részvényvásárlási program és egészségbiztosítás-változások

    A Disney új munkavállalói juttatásokat vezet be: részvényvásárlási programot indít, és módosítja egészségbiztosítási csomagjait – derült ki egy belső vállalati körlevélből, amelyet Eric Chaisson, a Disney juttatásokért felelős alelnöke küldött az amerikai dolgozóknak.

    Részvényvásárlási lehetőség 2027-től

    Chaisson közlése szerint a vállalat 2027 folyamán tervezi elindítani a Munkavállalói Részvényvásárlási Programot, amelynek keretében a jogosult dolgozók kedvezményes áron szerezhetnek Disney-részvényeket. A program részletei – köztük a jogosultsági feltételek és a pontos konstrukció – egyelőre még kidolgozás alatt állnak.

    Az új kezdeményezés részben az idei év során végrehajtott többszöri leépítés negatív hatásait hivatott ellensúlyozni. Josh D’Amaro vezérigazgató irányítása alatt a cég áprilisban nagyszabású létszámcsökkentést hajtott végre, majd júliusban az ESPN is megszabadult egyes munkatársaitól, de a Pixar dolgozói is érintettek voltak. Emellett egyes technológiai alkalmazottak részvényalapú kompenzációját is visszavágták: két szoftvermérnök korábban elmesélte, hogy hosszú távú ösztönzőjük az alapbér 35 százalékáról 25 százalékra csökkent.

    A részvényvásárlási programok lényege, hogy a dolgozók a piaci árhoz képest általában 15 százalékos kedvezménnyel juthatnak a cég papírjaihoz – ellentétben a részvényalapú kompenzációval, ahol a munkavállalók ingyenesen, de egy meghatározott időszak letelte után kapják meg a részvényeket. Josh Bersin HR-tanácsadó szerint, ha egy részvény nem teljesít kiemelkedően – mint jelenleg a Disney esetében –, a kedvezményes vásárlás hatékonyabb juttatási eszköz lehet, mivel a dolgozók addig profitálnak belőle, amíg az árfolyam esése nem haladja meg a kedvezmény mértékét.

    Bill Castellano, a Rutgers Egyetem emberi erőforrás-gazdálkodás professzora szerint az ilyen programok jóval szélesebb munkavállalói réteget érnek el, mint a hagyományos részvényalapú kompenzáció, amelyet jellemzően csak vezetők és kulcsemberek kapnak. Egy Disney-es szoftvermérnök elmondta, hogy kifejezetten lelkesedéssel várja a program indulását, míg egy másik kolléga óvatosabban fogalmazott: érdeklődése a konkrét feltételektől függ majd. Utóbbi hozzátette, hogy az adózási szempontok bonyolultak, így az igazán kedvező hatás csak hosszabb távon, legalább egyéves részvénytartás esetén érvényesül.

    Egészségbiztosítási változások 2027-től

    A vállalat az egészségbiztosítási konstrukcióit is átalakítja a következő évtől. A legtöbb orvosi ellátási csomag módosul, és – fontos újdonság – a korábbi évekkel ellentétben a jelenlegi fedezet nem folytatódik automatikusan: szinte minden dolgozónak aktívan kell majd új tervet választania, és a függő hozzátartozókat is újra be kell jelentkeznie.

    A Disney szóvivője a változásokat az egészségügyi kiadások országszerte tapasztalható drágulásával indokolta, kiemelve, hogy más nagy munkáltatókhoz hasonlóan a cég is kénytelen mértékletes kiigazításokat eszközölni. Az Aon biztosítási bróker becslései szerint a munkáltatói egészségügyi kiadások jövőre várhatóan 9,5 százalékkal nőnek. A Disney ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a részletekről a következő hónapokban tájékoztatja a munkavállalókat, és fenntartja elkötelezettségét az átfogó, magas színvonalú juttatási csomag iránt.

    Emellett a vállalat jóléti programjait is megújítja: egyes kezdeményezéseket összevon a gördülékenyebb működés érdekében, és a Munkavállalói Segítségnyújtási Program keretében elérhető tanácsadói ülések számát megduplázza.

    A Disney részvény teljesítménye

    Az új részvényvásárlási program bejelentése egy hosszabb árfolyam-gyengélkedés közepette érkezik. A Disney papírjai ugyan júlusi mélypontjukhoz képest több mint 15 százalékot emelkedtek, ám az elmúlt egy évben 8, az utóbbi öt évben pedig közel 40 százalékos mínuszban vannak. A kedvezményes vásárlási lehetőség így egyszerre lehet a lojalitás erősítésének és a munkavállalói elköteleződés növelésének eszköze – feltéve, hogy az árfolyam nem esik tovább drasztikusan.

    Forrás: www.businessinsider.com