A mesterséges intelligencia térnyerése ellenére a technológiai munkaerőpiac váratlanul erős teljesítményt mutat. Az álláshirdetések száma emelkedik, miközben az elbocsátások üteme jelentősen lassult a pandémia utáni iparági mélyponthoz képest.
Több mint 280 000 nyitott tech álláshirdetés
A TrueUp toborzási platform – amely több mint 9000 technológiai vállalat adatait követi nyomon – legfrissebb kimutatásai szerint jelenleg közel 280 000 betöltetlen technológiai pozíció van a piacon, ami 2026 elejéhez képest számottevő növekedést jelent. Ez az adat élesen ellentmond azoknak az aggodalmaknak, amelyek szerint az AI-eszközök tömeges elbocsátási hullámot indítanak el a szektorban.
Az elbocsátások üteme drasztikusan csökkent
Az idei évben eddig nagyjából 190 000 tech dolgozó vesztette el állását, ám ez a szám messze elmarad a 2023-as csúcsévtől, amikor az iparágban közel 430 000 leépítés történt. Az elbocsátások tehát nem szűntek meg teljesen, de korántsem jellemzők olyan mértékben, mint a pandémiát követő visszaesés idején.
A hardvermérnökök iránt robban a kereslet
A fellendülés azonban nem egyenletesen érinti az ágazatot. A hardvermérnökök iránti igény különösen meredeken emelkedett, amit az AI-infrastruktúrába áramló hatalmas tőkebefektetések hajtanak. A TrueUp alapítója, Amit Taylor szerint ez egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük a GPU-fejlesztések, az AI-robotika, az amerikai gyártóipari startupok és a SpaceX tevékenységének növekvő jelentőségét.
A szoftverfejlesztői pozíciók is tartják magukat
Sokan azt jósolták, hogy az AI-alapú kódolási eszközök drasztikusan csökkentik majd a programozók iránti igényt – ezek az előrejelzések egyelőre nem igazolódtak be. A szoftverfejlesztői álláshirdetések meglepően stabilak maradtak, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia inkább átformálja, semmint felváltja a humán munkaerő iránti keresletet.
Az AI nem megszünteti, hanem átrendezi a munkaerőpiacot
Az összesített adatok alapján egy olyan technológiai álláspiaci kép rajzolódik ki, amely lassan egyensúlyt talál. A vállalatok bizonyos területeken valóban csökkentik a létszámot, azonban ahol az AI-beruházások fellendülnek – chipgyártás, szerverinfrastruktúra, robotika, adatközpontok –, ott agresszívan toboroznak. A trendek tehát nem a tech munkahelyek eltűnését, hanem azok átalakulását jelzik.
Margareth Felicia Gono egy AI-alapú munkafolyamatot épített fel, amely segített értékelni az álláslehetőségeket és elemezni az interjúk hangulatát.
Courtesy of Margareth Felicia Gono
Margareth Felicia Gono 24 éves, és nemrégiben kezdett el dolgozni a DoorDash-nél senior associate pozícióban, miután idén májusban elvégezte alkalmazott analitika mesterképzését. Az álláskeresés során egy mesterséges intelligencián alapuló rendszert fejlesztett ki, amely segítette az állásajánlatok értékelésében és az interjúélmények elemzésében.
Kapkodó kezdés helyett tudatos tervezés
Kezdetben az álláskeresésem meglehetősen kaotikus volt. Mivel külföldi hallgatóként vízumra volt szükségem, úgy éreztem, mindent meg kell próbálnom, ami csak távolról is kapcsolódik a tapasztalataimhoz – még akkor is, ha az adott pozíció egyáltalán nem illett hozzám. Indonéziában nőttem fel, és nem akartam úgy visszatérni, hogy ne szerezzek vállalati tapasztalatot az Egyesült Államokban. A szüleim finanszírozták az egyetemet, sőt egy ivy league-es mesterképzést is.
Elkezdtem nyomon követni az eredményeket: melyik pozícióra kaptam választ, és melyikre nem? Milyen minták rajzolódnak ki? Úgy gondoltam, a szorongás nem más, mint feldolgozatlan adat – és ahelyett, hogy csak rosszul éreztem volna magam, inkább tanulni akartam belőle. A második-harmadik körös interjúknál feltűnt, hogy a munkáltatók némi habozást mutatnak, és szerettem volna megérteni, ennek mi az oka: én vagyok a probléma, a tapasztalatom, az önéletrajzom, vagy a vízumigény?
Claude mint személyes karriercoach
A Claude nevű AI-eszközt szinte partnerként kezdtem el használni, és felépítettem egy saját jelentkezés-követő rendszert. Egy-egy álláshirdetést bemásolva megkértem a Claude-ot, hogy azonosítsa a legfontosabb készségeket, kulcsszavakat és témákat. Emellett kifejlesztettem egy automatizált ügynököt is ugyanabba a projektbe: lényegében a saját verzióját annak, amit ATS-pontszámnak hívnak. Egyszerre illesztettem be az álláshirdetést és az önéletrajzomat, majd rákérdeztem, milyen kulcsszavak hiányoznak.
Nem azt akartam, hogy az AI kitaláljon tapasztalatokat, vagy úgy hangozzak, mint mindenki más. Azt szerettem volna látni, hol nem kommunikálom elég világosan a valódi képességeimet. Néha egyetlen felsoroláspontot kellett módosítani, máskor rájöttem, hogy egy adott pozícióra való jelentkezés időpazarlás lett volna.
Ahogy haladt az idő, egyre tudatosabban választottam meg, milyen típusú állásokra és milyen főnök mellé szeretnék kerülni. A Claude segítségével rájöttem, hogy három dolog jellemzi igazán: szeretem az emberekkel való kapcsolatot, vonz az esztétikus megjelenítés, és élvezem a mintázatok felismerését. Ennek eredményeként három különböző önéletrajzot készítettem: egyet az analitika, egyet az értékesítés és marketing, egyet pedig a tanácsadás területére.
Végül a Claude segítségével egy egyszerű irányítópultot is létrehoztam, amelyen mindent átláthattam: 186 jelentkezés, 44 hideg megkeresés, 19 interjú, hat házi feladat, három döntős forduló és egyetlen ajánlat. Ha így láttam az adatokat, a folyamat nem 185 személyes kudarcnak tűnt, hanem egy tölcsérnek, amelyet folyamatosan csiszolni lehet.
Az interjút párbeszédként kezeltem
Az interjúkon fokozatosan átalakult a hozzáállásom: nem meghallgatásnak, hanem valódi párbeszédnek fogtam fel őket. Nem csupán egy jó főnököt kerestem, hanem olyan mentort is, aki fejlődni segít.
Ha a toborzó jelezte, hogy AI-alapú hangfelvevőt használnak, visszakérdeztem, hogy én is rögzíthetem-e a beszélgetést. A legtöbbször nem engedélyezték, de ahol igen, ott a jegyzetek alapján hangulatelemzést végeztem: megvizsgáltam, hol tétováztam vagy használtam töltelékszavakat, hol kért pontosítást az interjúztató, és mikor tűnt igazán érdeklődőnek. Ha nem vehettem fel a beszélgetést, rögtön utána lejegyeztem az emlékeimből a legfontosabb momentumokat – mit kérdeztek, hol csaptam szét, mi keltette fel a figyelmet.
Az interjúpartnereim kutatásához is az AI-t hívtam segítségül: egy Claude-képességet fejlesztettem LinkedIn-profilok elemzésére. Bemásolom az összes nyilvános információt, a Claude pedig – mivel már jól ismer engem a korábbi beszélgetéseinkből – megkeresi a közös pontokat. Egy alkalommal például kiderült, hogy az egyik toborzóval különböző időszakokban ugyanannak a sajt-klubnak voltunk tagjai. Ez a kis közös momentum messzebb vitt, mint bármely kísérőlevél vagy önéletrajz-formátum.
Az interjú végén feltett kérdések szintén döntő szerepet játszanak. Mindig rákérdeztem, hogyan jutott el a jelenlegi pozíciójához, és milyen tanácsot adna egy pályakezdőnek. Ha nem hagyod, hogy az interjúztató egyoldalúan irányítsa a beszélgetést, és te is aktívan részt veszel, sokkal messzebbre jutsz.
Az AI eszköz, de az ítélőképesség a tiéd
Könnyen eluralkodik az imposztor-szindróma, de próbáltam emlékeztetni magam: ez egy folyamat, ismerem a saját tapasztalataimat, elvégeztem a kutatást, és tudom, miért szeretnék egy adott állásra jelentkezni. Ha valaki nem ismeri fel az értékemet, más majd megteszi.
Mesterséges intelligenciához ma már mindenki hozzáfér, tehát önmagában ez nem jelent versenyelőnyt. A valódi különbséget az jelenti, hogy mit kérsz tőle, hogyan értelmezed a válaszait, és mikor van szükség saját ítélőképességre. Az AI segíthet mintákat azonosítani, de a következtetések levonása a te feladatod. Bejutni egy ajtón segíthet, de azt már nem tudja megteremteni, hogy igazán kívánd az állást, vagy hogy valaki emlékezzen rád.
Egyre erősebb ellenállásba ütközik a Meta okosszemüvege Hollandiában. Több kereskedő is felfüggesztette az eszköz forgalmazását, miután aggasztó médiajelentések láttak napvilágot a magánszféra megsértéséről, és a hatóságok is lépéseket fontolgatnak.
Holland kereskedők leállítják az értékesítést
A Hans Anders nevű nagy szemüvegláncot üzemeltető Nexeye anyavállalat bejelentette, hogy ideiglenesen szünetelteti a Meta-szemüveg árusítását. A döntést azzal indokolták, hogy az okosszemüveg körüli társadalmi és politikai vita még nem zárult le, és a vállalat fontosnak tartja megvárni a vitából következő esetleges döntéseket, mielőtt meghatározná, milyen feltételek mellett kínálná ismét a terméket. A Wehkamp nevű online kereskedő szintén hasonló lépést tett.
A visszavonulás hátterében egy AD nevű holland napilap cikke áll, amely arról számolt be, hogy a szemüveget viselők – főként nőket – titokban filmeznek meg nyilvános helyeken, például strandokon és pályaudvarokon.
Meta védekezik, hatóságok vizsgálódnak
A Meta szóvivője hangsúlyozta, hogy a termék töretlen népszerűségnek örvend, és folyamatosan bővítik a stílusokat és funkciókat. Hozzátette: minden kamerával szerelt szemüvegen egy jól látható, villogó jelzőfény figyelmeztet a felvételkészítésre, amelyet nem lehet kikapcsolni, és ha valaki megpróbálja letakarni vagy megrongálni, a kamera automatikusan letiltódik.
A Holland Adatvédelmi Hatóság (AP) ennek ellenére figyelmeztetést adott ki, rámutatva, hogy a kamerás szemüvegek nyilvános térben nem mindig észrevehetők. A hatóság emellett bejelentette, hogy vizsgálja a kamerás viselhető eszközök elleni lehetséges intézkedéseket.
Fogyasztóvédelmi szervezetek is fellépnek
Az Offlimits nevű nonprofit szervezet felszólította a Metát és az EssilorLuxotticát, hogy vonják ki a piacról a vitatott szemüveget mindaddig, amíg az titokban való filmezésre is alkalmas maradhat. A Consumentenbond holland fogyasztóvédelmi szövetség szeptemberben kormányzati tiltást sürgetett, és egy videóban be is mutatták, hogy egy speciálisan kialakított matrica segítségével meg lehet kerülni azt a szoftverfrissítést, amely letiltja a felvételkészítést, ha a jelzőfényt letakarják – az új matrica oldalról beengedi a fényt, így az érzékelő nem aktiválódik.
Kormány óvatosan közelít a betiltáshoz
Navraham az azonnali tiltásra a holland kormány egyelőre nem siet. Claudia van Bruggen igazságügyi államtitkár a parlamentben elmondta, hogy a Holland Adatvédelmi Hatósághoz mindössze hat bejelentés és egy panasz érkezett az eszközzel kapcsolatban. Hozzátette, hogy az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) az év vége előtt jelentést tervez közzétenni a szemüvegről, és a kormány nagy érdeklődéssel várja az abban foglalt megállapításokat és ajánlásokat.
A Hans Anders és a Wehkamp felfüggesztette a Meta-szemüveg értékesítését.
A Holland Adatvédelmi Hatóság vizsgálatot indított kamerás viselhető eszközök ügyében.
Fogyasztóvédelmi szervezetek teljes piaci kivonást követelnek.
A holland kormány az európai adatvédelmi testület jelentésére vár döntés előtt.
Az Amazon csomagkézbesítő járművei komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentenek New York City utcáin – derül ki egy friss, civil szervezet által összeállított adatelemzésből.
Több mint 14 000 szabálysértés öt év alatt
A The Alliance for a Greater New York nevű érdekvédelmi szervezet jelentése szerint az Amazon csomagjait szállító járművek 2020 júliusa és 2025 júniusa között összesen több mint 14 000 közlekedési bírságot gyűjtöttek össze New York-ban. A város által rögzített adatokon alapuló dokumentum részletezi, hogy a szabálysértések között szerepelt mentőjárművek feltartóztatása, tűzcsapok eltorlaszolása, valamint iskolai zónában való gyorshajtás is.
A városvezetés nyomást gyakorol az Amazonra
A jelentés megjelenése egybeesik azzal a szélesebb körű hatósági fellépéssel, amelyet Zohran Mamdani polgármester irányítása alatt indított el New York City a kézbesítési szolgáltatók ellen. A közelmúltban a város 131,5 millió dolláros egyezséget kötött a DoorDash-sel bérezési gyakorlataival kapcsolatban. Samuel A.A. Levine, a New York-i Fogyasztó- és Munkavédelmi Hivatal biztosa egyértelműen fogalmazott: az olyan gazdasági modell, amely lehetővé teszi a visszaéléseket és megvédi a nagyvállalatokat a felelősségre vonástól, valódi kárt okoz a közösségeknek.
Alvállalkozók mögé bújhat az Amazon?
A szabálysértéseket elkövető sofőrök jelentős része nem közvetlenül az Amazonnál, hanem úgynevezett Delivery Service Partner (DSP) cégeknél dolgozik, amelyek harmadik feles alvállalkozók. Noha ezek a munkavállalók Amazon-logós egyenruhát viselnek és az Amazon által lefolytatott háttérellenőrzésen esnek át, a vállalat felelőssége kérdéses marad. A jelentés rámutat: ha egy Amazon-furgon közlekedési balesetet okoz, az áldozat ugyan beperelheti az Amazont, ám a cég a DSP-re háríthatja a felelősséget. Ugyanez a helyzet, ha egy sofőr veszélyes körülményekre panaszkodik – az Amazon ilyenkor az alvállalkozójára mutogat.
Mit mond erre az Amazon?
Az Amazon szóvivője szerint a vállalat szorosan együttműködik DSP partnereivel a biztonságos kézbesítési gyakorlatok kialakítása érdekében. Az Amazon Last Mile Training Academy keretein belül eddig mintegy 110 000 sofőrt képeztek ki a biztonságos járművezetésre. A kézbesítő furgonokat kamerarendszerrel felszerelt technológia segíti, amely valós időben figyeli a vezetési szokásokat, és veszélyes viselkedés észlelésekor azonnali jelzést küld a sofőröknek, miközben értesíti a DSP-t is a szükséges utólagos tréningről. Az Amazon emellett alternatív kézbesítési megoldásokat is fejleszt, például elektromos teherkerekes és gyalogos kézbesítési módokat.
Széleskörű probléma az egész városban
A szabálysértések New York mind az öt kerületében előfordultak, összesen 637 különböző rendszámú járműhöz köthetően. Az öt éves vizsgálati időszak alatt az Amazonhoz köthető járművek közel 13 000 esetben mértek túlzott üresjáratot is. New Yorkban a lakók bejelenthetik azokat a teherjárműveket, amelyek indokolatlanul sokáig járatják a motort – és a hatóság minden bejelentést kivizsgál.
Törvényjavaslat az Amazon ellen
Levine biztos a Delivery Protection Act elfogadását sürgeti a New York-i városi tanácsnál. Ez a jogszabályjavaslat arra kötelezné az olyan vállalatokat, mint az Amazon, hogy közvetlenül alkalmazzák a csomagjaikat kézbesítő munkavállalókat, ne pedig alvállalkozókon keresztül. Az Amazon ugyanakkor ellenezte a javaslatot, és áprilisban hivatalos nyilatkozatban is kifejtette ellenállását a tervezett szabályozással szemben.
A Meta Connect 2026-os eseményén járt kollégánk személyes benyomásait osztja meg az új VR szemüvegről és a Muse MI-asszisztensről, amelyek komoly változást hozhatnak a technológiai iparágban.
A legnagyobb meglepetés: a könnyű VR szemüveg
Az esemény legváratlanabb pozitív élménye kétségkívül a Meta hamarosan érkező VR szemüvege volt. Bár a termék csak 2027 tavaszán kerül forgalomba, és várható ára körülbelül 1300 dollár lesz, így egyelőre nem tekinthető tömegterméknnek, mégis félórányi tesztelés után egyértelműen lenyűgöző benyomást hagyott.
A tesztelés során 3D filmeket nézett a riporter, Beat Sabert játszott, sőt laptophoz csatlakoztatva három hatalmas virtuális monitort varázsolhatott maga elé. Az egész eszköz mindössze 100 grammot nyom, és már néhány perc után megszűnik a hardver tudatossága – az ember egyszerűen csak használja azt.
A tapasztalat leginkább azt érzékeltette, mekkora utat tett meg a Meta az utóbbi években. A benyomás egyértelműen az volt: ezt kellett volna az Apple-nek piacra dobnia a Vision Pro helyett.
A Muse: több mint egy chatbot
A másik kiemelkedő termék a Muse MI-asszisztens volt, amelyet a riporter már rendszeresen használ összetettebb feladatokra is. Könyvtári könyv lefoglalása, e-könyv Kindle-re küldése, különféle digitális teendők elvégzése – mindezeket a Muse kezeli, miközben a felhasználónak nem kell applikációk között ugrálnia. Az élmény inkább egy valódi asszisztenst idéz, semmint egy szoftvert.
Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy a Muse integrálódik a Meta szemüvegeibe is. Maga a szemüveg csupán eszköz – az igazi érték abban rejlik, hogy séta, főzés vagy éppen vezetés közben, pusztán megszólalva elintézhetők a dolgok, anélkül hogy a felhasználónak a telefonjához kellene nyúlnia. Ez már nem szoftver – ez egy szuperképesség érzete.
Ez a funkció ugyan még nem érhető el, a Meta a következő hetekben tervezi elindítani. Ha valóban úgy működik majd a valós körülmények között, ahogy ígérik, az lesz az első MI-szemüveg funkció, amely ténylegesen hasznos, és nem csupán egy mutatós trükk.
Miért szeret mindenki Muse-t, miközben a metaverzum kudarcot vallott?
A metaverzum víziója mindig is homályos maradt – egy hatalmas virtuális világ, ahol az emberek összegyűlnek, de amelynek megtapasztalásához drága VR headsetet kellett az arcra rögzíteni. A koncepció sosem vált igazán megfoghatóvá.
A Muse ezzel szemben egy valódi, ma is használható termék. Ott van a telefonon, feladatokat lehet vele megoldani, és ténylegesen elvégzi azokat. A Meta ráadásul rendkívüli ütemben fejleszti: beépíti az összes szemüvegtípusába, partnerségeket köt repülőjegyek foglalásához, élelmiszer-rendeléshez, vásárláshoz és egyre több szolgáltatáshoz való csatlakozáshoz. A fejlesztési irányvonal valós időben bontakozik ki a szemünk előtt.
A lényegi különbség az, hogy a Muse olyan problémát old meg, amellyel mindenki nap mint nap szembesül. Apró digitális teendők, amelyeket senki sem szeret elvégezni. A metaverzum ezzel szemben arra kérte az embereket, hogy változtassanak a viselkedésükön. A Muse illeszkedik a meglévő szokásokhoz, és csupán egyszerűbbé teszi azokat.
Lehet-e a Muse olyan platform, mint az iOS vagy a Google?
A lehetőség kétségtelenül adott, ám korai lenne bármit határozottan kijelenteni. A Metának óriási előnye a terjesztési hálózata: milliárdok használják naponta a WhatsApp-ot, az Instagramot, a Facebookot és a Messengert, és a Muse mindezekbe beépülőben van, a szemüvegek mellett.
Ugyanakkor egy kiváló MI-termék megalkotása és egy iOS vagy Google Search szintű platform felépítése két teljesen különböző kihívás. Azok azért váltak platformmá, mert fejlesztők, vállalkozások és felhasználók millió éveken át ezek köré szervezték az életüket.
A Muse ígéretes rajtot vett, de az igazi próba az lesz, hogy az emberek napi szinten, szinte reflektálás nélkül nyúljanak-e hozzá tucatszor. Ha oda eljut, akkor lehet majd új számítási platformként emlegetni. Egyelőre azonban még nem tartunk ott.
Kockázatok: mi okozhatná a Muse bukását?
Két komoly tényezőt érdemes figyelemmel kísérni.
Platformfüggőség: A Meta ugyan egy új számítási platformot szeretne létrehozni, de jelenleg még más cégek – az Apple és a Google – rendszerein él. Ha ezek az óriások az MI-ügynököket versenyfenyegetésnek ítélik, megváltoztathatják az App Store vagy az operációs rendszer szabályait, amelyek drasztikusan csökkenthetik a Muse képességeit. Erre már látunk precedenst a technológiai iparban.
A web nem az MI-ügynökökre lett tervezve: Az internet az emberi felhasználókra épül. Ha a weboldalak megtiltják az MI-ügynökök böngészését, kattintását vagy tranzakcióinak lebonyolítását, e termékek hasznosságuk nagy részét elveszítik. Erre már most láthatók korai jelek: az Amazon például blokkolta a Muse vásárlási hozzáférését az oldalán, és a Goodreads sem érhető el az ügynökök számára.
Végső soron az MI-ügynökök csak annyira hasznosak, amennyire az internet elérhető számukra. Ha a web nem hajlandó együttműködni, az nemcsak a Muse-ra, hanem az összes MI-ügynökre nézve komoly problémát jelent.
Az egészségügyi mesterséges intelligencia szektorában újabb mérföldkőhöz érkezett az OpenEvidence: a vállalat friss tőkebevonása során 250 millió dolláros finanszírozást szerzett, amelynek eredményeként piaci értékelése elérte a 15 milliárd dollárt – derül ki a befektetési körbe beavatott forrásokból.
Sorozatos finanszírozási körök egy gyorsan növekvő AI-cég mögött
A Miami székhelyű startup csupán néhány hónappal ezelőtt, januárban zárt le egy korábbi befektetési kört, amely akkor 12 milliárd dolláros értékelést eredményezett. A jelenlegi fordulóban kórházi rendszerek és az Andreessen Horowitz kockázati tőkealap vett részt. Az elmúlt egy évben az OpenEvidence összességében több mint egymilliárd dollárt gyűjtött össze olyan befektetőktől, mint a Thrive Capital, a DST, a GV, a Kleiner Perkins és a Sequoia Capital.
Az orvosok körében példátlan növekedés
Az OpenEvidence egy mesterséges intelligencián alapuló keresőmotort üzemeltet, amely kifejezetten orvosi szakemberek számára készült. A cég saját bevallása szerint ez a történelem leggyorsabban terjedő alkalmazása az orvostársadalom körében. Az NBC News adatai alapján az amerikai orvosok több mint kétharmada rendszeresen igénybe veszi a platformot diagnosztikai és terápiás kérdések megválaszolásához. A startup 2022-ben alakult, és mindössze néhány év alatt a klinikai döntéstámogatás meghatározó eszközévé nőtte ki magát.
Felvásárlási lehetőség is szóba kerülhet
A befektetési körökben járatos forrás szerint az OpenEvidence nem zárkózna el egy esetleges akvizíciótól sem. A vállalat különösen vonzó célpont lehet, mivel rendelkezik a szükséges számítási infrastruktúrához való hozzáféréssel – ami a növekvő AI-ellenesség és az adatközponti bővítések lehetséges visszafogása miatt egyre értékesebb erőforrásnak számít a jövőben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a cég inkább a független működést részesíti előnyben.
Stratégiai kapcsolatok a technológiai óriásokkal
Az OpenEvidence szoros együttműködést ápol a legnagyobb technológiai szereplőkkel: integrált megoldásokat kínál mind a Google, mind a Microsoft AI-eszközeivel. Az Nvidia nemcsak befektetőként van jelen, hanem stratégiai partnerként is. Ezen felül az Anthropic ezen a héten jelentette be közös partnerségét az egészségügyi AI-platformmal, miközben az OpenAI és más nagyvállalatok szintén egyre aktívabban törekszenek az egészségügyi piac meghódítására.
Felforrósodott AI-felvásárlási hullám
Az OpenEvidence körüli érdeklődés egy tágabb iparági trendbe illeszkedik. Az AI-szektorban jelenleg intenzív felvásárlási verseny zajlik: az Nvidia közel 13 milliárd dollárért vásárolja meg a HuggingFace-t, míg a Stripe mintegy 8 milliárd dolláros üzlet keretében egyezik meg az OpenRouter megszerzéséről. Az AI-tehetségek és -technológiák megszerzéséért folytatott küzdelem egyre élesebb, és az egészségügyi ágazat e verseny egyik legforróbb frontjává vált.
Az OpenEvidence 250 millió dolláros befektetést vont be, értékelése elérte a 15 milliárd dollárt
Az amerikai orvosok több mint kétharmada használja a platformot
A cég akvizíciós célpont is lehet, de a független működést sem zárja ki
Befektetői között van az Nvidia, az Andreessen Horowitz és a Sequoia Capital
Az Anthropic ezen a héten partnerséget kötött az OpenEvidence-szel
A Meta bejelentette, hogy népszerű Muse mesterséges intelligencia ügynökét hamarosan az okosszemüvegeibe is integrálja. Az évente megrendezett Connect konferencián, a kaliforniai Menlo Parkban tett bejelentés szerint a cég egy teljesen új csatornán keresztül kívánja elérhetővé tenni a Muse-t a felhasználók számára – közvetlenül az arcukon viselt eszközön.
Mi is az a Muse, és miért fontos?
A Muse nem csupán egy egyszerű chatbot: olyan mesterséges intelligencia alapú szoftverről van szó, amely képes önállóan cselekedni a felhasználó nevében. Böngészhet az interneten, telefonhívásokat kezdeményezhet, online vásárlásokat bonyolíthat le, és számos egyéb mindennapi feladatot elvégezhet – mindezt anélkül, hogy a felhasználónak kézbe kellene vennie a telefonját. A Meta szerint az okosszemüveggel összekapcsolt Muse segíthet az egészséges szokások kialakításában, a naptár kezelésében és a mindennapi teendők szervezésében.
Mark Zuckerberg vezérigazgató a Connect rendezvényen kijelentette, hogy a vállalat már a következő hetekben megkezdi a Meta szemüvegeken elérhető mesterséges intelligencia élmény fejlesztését.
Széleskörű hardveres terjeszkedés
A Muse szemüvegekbe való integrálása csupán egy eleme a Meta átfogó hardverstratégiájának. A Connect konferencián a vállalat bemutatta a Ray-Ban Meta Audio névre keresztelt, hangfókuszú szemüveget is, és bejelentette, hogy az év végéig több mint 100 különböző stílusú keretet kíván forgalmazni a Ray-Ban, az Oakley és a Meta Glasses márkák alatt. Emellett nyilvánosságra hozták a Meta VR Glasses terveit is, amely egy jövő tavasszal piacra kerülő virtuális valóság eszköz lesz filmek, játékok és virtuális munkavégzés terén kínálva elmélyültebb élményt.
Éles verseny az AI-ügynökök piacán
A Muse megjelenése óta robbanásszerűen terjedt: az App Store-ban a legnépszerűbb alkalmazások közé küzdötte fel magát, megelőzve olyan vetélytársakat, mint a ChatGPT. A Meta partnerségi megállapodásokat kötött többek között a Shopify-jal, a PayPal-lal, az Expedíával és az Instacarttal, hogy az ügynök minél több területen tudjon hatékonyan működni.
Ugyanakkor komoly versenytársak is felbukkantak. Az Instinct nevű, meghívásos alapon működő AI asszisztenst a mindössze 23 éves Noah Shinn alapította, és a startup a Szilícium-völgyben gyorsan hírnevet szerzett magának – váratlan kihívóvá válva a Meta számára.
Korlátok és ellenállás
Az AI-ügynökök még korántsem tökéletesek. A Business Insider egyik tesztje során kiderült, hogy a Muse sikeresen kezeli az e-mail postaládákat és felismeri az előfizetéseket, ám iskolai nyomtatványok kitöltésével, orvosi időpontok foglalásával és egyes online fizetési folyamatokkal már meggyűlik a baja.
Ráadásul egyes platformok aktívan szembeszállnak az ügynök tevékenységével: az Amazon például tiltólistára helyezte a Muse-t a saját vásárlási oldalán, jelezve, hogy a nagy szolgáltatók nem feltétlenül nyitják meg szívesen kapuikat az ilyen jellegű automatizált megoldások előtt.
A Meta Muse az okosszemüvegekbe is bekerül, hogy egész nap elérhető legyen a felhasználóknak
A vállalat több mint 100 szemüvegstílust tervez forgalmazni különböző márkák alatt
A Meta VR Glasses jövő tavasszal kerül piacra
Az Amazon blokkolta a Muse hozzáférését a saját platformjáról
Az Instinct startup váratlan riválisként jelent meg a piacon
Az Egyesült Államok két legnépesebb és politikailag leginkább ellentétes állama, California és Texas váratlan közös nevezőre jutott: mindkettő korlátozni kívánja az adatközpontok terjeszkedését.
Newsom törvénycsomagot írt alá Californiában
Gavin Newsom demokrata kormányzó hétfőn egy átfogó jogszabálycsomagot léptetett életbe, amely jelentősen szigorítja az adatközpontokra vonatkozó előírásokat a tagállamban. Az új törvények értelmében az adatközpontoknak kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk villamos energia- és vízfelhasználási adataikat, emellett elveszítik a korábbi környezetvédelmi kivételezéseket, és intézkedések lépnek életbe annak érdekében, hogy a növekvő energiaköltségeket ne a fogyasztókra hárítsák.
Newsom nyilatkozatában kiemelte: miközben a Trump-kormányzat a dereguláció irányába halad, a közösségeknek kell szembenézniük a következményekkel – a magasabb energiaigénnyel, a hálózati terhelés növekedésével, a fokozott vízfelhasználással és a szennyezéssel. A kormányzó szerint az új törvények biztosítják, hogy a californiaiak kézben tartsák az irányítást, és az adatközpontokból profitálók ezt ne az ő kárukra tegyék.
A Lone Star State-ben Greg Abbott republikánus kormányzó utasította a Texas Commission on Environmental Quality (TCEQ) hatóságot, hogy függessze fel az összes új adatközpont-fejlesztési engedély kiadását. Az intézkedés addig marad érvényben, amíg az állami villamosenergia-hálózatot működtető szervezet elvégzi a szükséges auditot.
Abbott hangsúlyozta: a texasiak érdekei mindennél előbbre valók. Álláspontja szerint az adatközpontoknak maguknak kell finanszírozniuk működésüket, gondoskodniuk kell a hálózat és a vízkészletek védelméről, valamint teljesíteniük kell az ERCOT és a Texas Water Development Board által előírt auditkövetelményeket. Amíg ezek nem teljesülnek, a TCEQ egyetlen adatközpont-fejlesztési engedélykérelmet sem hagy jóvá.
Ez a lépés egy korábbi rendelkezés kiterjesztése: Abbott már a múlt hónapban is moratóriumot rendelt el az új adatközponti csatlakozásokra az állami villamosenergia-hálózathoz.
Pártközi ellenállás az adatközpontokkal szemben
Az, hogy e két politikailag homlokegyenest ellentétes állam ugyanazon cél felé veszi az irányt, korántsem meglepő. Az adatközpontok kérdése ugyanis mára valódi pártközi üggyé vált: demokraták és republikánusok egyaránt aggódnak a hatásaik miatt, és az ország különböző pontjain tüntetések törnek ki a tervezett fejlesztések ellen.
A kritikusok szerint az adatközpontok túlzott mennyiségű vizet fogyasztanak, megemelik a villanyszámlákat, és zajszennyezéssel terhelik a helyi közösségeket. Korábbi riportok is alátámasztották, hogy az adatközponti boom hozzájárul a vízszűkéhez és az emelkedő energiaszámlákhoz.
Az iparág aggodalmát fejezi ki
A Data Center Coalition iparági szervezet nem titkolta csalódottságát. Khara Boender, a szövetség nyugati területi kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az ilyen jellegű jogszabályok jelentős bizonytalanságot keltenek, és potenciálisan párhuzamos kötelezettségeket vezetnek be, amelyek miatt California egyre kevésbé vonzó helyszínné válik az adatközpontok számára. Véleménye szerint a törvények tovább szűkítik a fejlesztési lehetőségeket egy már most is visszaeső piacon, és a munkahelyteremtést, a tisztaenergia-beruházásokat, valamint az adóbevételeket a szomszédos tagállamokba terelik.
A texasi engedélyezési szünetre reagálva a szövetség texasi képviselője közölte, hogy a tagvállalatok eleget tesznek az audit követelményeinek, és osztják a kormányzó célkitűzését, miszerint az állami szerveknek teljes körű és pontos információkra van szükségük a megalapozott döntéshozatalhoz.
A mesterséges intelligencia gyökeresen átalakítja az ellátási láncok működését. A kikötők az árumozgások tervezésére vetik be, a raktárakban AI-vezérelt drónok csökkentik a késedelmeket, a logisztikai cégek pedig az utolsó mérföldes kiszállítások optimalizálására használják. Nyolc ellátásilánc-vezető osztotta meg tapasztalatait arról, mi lepte meg és mi nyűgözte le őket leginkább a mesterséges intelligenciában.
Az AI leghasznosabb alkalmazásai
J-Ann Tio Toles, az Arrive Logistics stratégiai igazgatója szerint az AI legizgalmasabb hozadéka az, hogy bármilyen formátumban érkező ügyfélkérést automatikusan feldolgozhatóvá alakít. Korábban ez órákat vett igénybe, ma már percek alatt elvégzi a rendszer – miközben az ügyfélnek semmit sem kellett megváltoztatnia a saját folyamataiban.
Matt Yearling, a YMX Logistics vezérigazgatója egy konkrét esetet emelt ki: AI-alapú kapuautomatizálással és számítógépes képfelismeréssel sikerült egy nagyvállalati élelmiszer-kereskedőnek visszaszerezni 60 000 dollárnyi rakománylopást. Korábban ezt az összeget egyszerűen leírták volna.
Hogyan viszonyulnak a dolgozók az AI-hoz?
Mantej Singh Randhawa, a Genpact globális ellátásilánc-fejlesztési vezetője szerint az egyik legnagyobb kihívás a közös értelmezés hiánya. Ha tíz ellátásilánc-szakembert megkérdezünk az ügynöki AI definíciójáról, tíz különböző választ kapunk.
Toles ezzel szemben kellemes meglepetésként élte meg, hogy a vártnál sokkal kisebb ellenállásba ütközött a bevezetés során. Az ellátási lánc területén a digitális átalakulás nem ismeretlen fogalom, így az AI elfogadása gyorsabban haladt, mint az alkalmazások korszakában. Ráadásul az újonnan érkező fiatalt generáció – akik tanulmányaik alatt folyamatosan AI-eszközöket használtak – természetes módon váltak korai adaptálókká, és olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek valós fejlesztési impulzusként hatnak.
Ahol az AI valóban érezhető változást hoz
Ben Massie, a Lenovo globális ellátásilánc-alelnöke a tervezési és döntéstámogató funkciókat emeli ki. A Lenovo saját iChain platformja képes arra, hogy egy vámpolitikai változás hatásait – gyártási kapacitások, logisztikai költségek, átfutási idők, megfelelőségi követelmények – egyszerre értékelje. Ami korábban hetekbe telt, ma már órák alatt elvégezhető.
Chap Achen, a Gartner Supply Chain Practice vezető elemzője szerint a kereslet-előrejelzés a legelterjedtebb AI-alkalmazás: a Gartner felmérése alapján a kiskereskedők 82 százaléka már bevezette vagy éppen bevezeti ezeket a megoldásokat, hogy pontosabb készlet- és utánpótlási döntéseket hozhasson.
Az AI hatása a fenntarthatóságra
Saskia van Gendt, a Blue Yonder fenntarthatósági igazgatója elmondta, hogy ügyfeleik fenntarthatósági vezetői optimisták az AI jövőbeli szerepével kapcsolatban. A hatékonyabb ellátási lánc-működés, a pontosabb készlettervezés, valamint az újrahasznosítás és anyaginnovációs területek mind profitálhatnak a mesterséges intelligenciából. Ugyanakkor a növekvő adatközpont-infrastruktúra energia- és vízigénye komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel.
Mik lesznek a következő nagy AI-átalakulások?
Bob Loycano, az FDH Aero ellátásilánc-alelnöke az automatizált beszerzési folyamatokban látja a jövőt: az AI képes lehet arra, hogy a megfelelő gyártókhoz irányítsa a termékeket, sőt ajánlatkéréseket is küldjön a szállítóknak emberi beavatkozás nélkül. A válaszok kiértékelése és a legjobb ajánlat kiválasztása szintén az AI feladata lehet – a vásárlási megbízást azonban Loycano szerint mindig embernek kell jóváhagynia.
Monique Murfield, a Miami Egyetem ellátásilánc-professzora a fordított logisztikában látja az AI egyik legnagyobb jövőbeli lehetőségét. A visszárukezelés összetett döntéseket igényel – javítás, újraeladás, újrahasznosítás vagy selejtezés –, amelyekhez eddig sok esetben emberi ítélőképességre volt szükség. Az AI segítségével ezek a termékáramok hatékonyabban párosíthatók a másodlagos piacok megfelelő vásárlóival, lehetővé téve egy valóban körforgásos ellátási lánc kialakítását.
Péntek reggel az Apple üzletek előtt hosszú sorok kígyóztak a világ minden táján – az iPhone 18 Pro és iPhone 18 Pro Max hivatalos megjelenési napján rajongók ezrei várták türelmesen, hogy elsők között tegyék magukévá a tech óriás legújabb készülékeit. Az újdonságok mellett az új Apple Watch modellek és az AirPods 5 is forgalomba kerültek ezen a napon.
John Ternus első nagy megjelenése CEO-ként
Az Apple új vezérigazgatója, John Ternus személyesen látogatott el a new york-i Fifth Avenue-i zászlóshajó üzletbe a bemutató alkalmából – folytatva azt a hagyományt, amelyet elődje, Tim Cook éveken át meghonosított. Ez volt Ternus első nagy nyilvános szereplése vezérigazgatóként; korábban a szeptember 9-i termékbemutatón tűnt fel először ebben a szerepkörben.
Mi újság az iPhone 18 Próban?
Az idei Pro szériában számos figyelemre méltó fejlesztés debütál. A legszembetűnőbb újítás egy 48 megapixeles főkamera, amely változtatható rekesznyílással rendelkezik – ez az iPhone történetében először fordul elő. A funkció lényegesen nagyobb kontrollt biztosít a fénykezelés és a mélységélesség terén. A készülékek az iOS 27 operációs rendszert futtatják, amely magában foglalja az Apple legújabb mesterséges intelligencia alapú eszközeit, köztük a megújult Siri AI-t. Az iPhone 18 Pro magasabb árkategóriát képvisel, mint elődei, azonban a fejlettebb kamerarendszer és az AI-funkciók kompenzálják a felárat a rajongók szemében.
A hajtogatható iPhone Duo még várat magára
Azoknak, akik az Apple régóta várt összecsukható telefonjára kíváncsiak, még egy kis türelmet kell tanúsítaniuk: az iPhone Duo előrendelési szakaszban van, és október 23-án kerül hivatalosan forgalomba.
Sorbanállás a világ minden sarkában
Kína – Hangzhou és Shenzhen
A kínai szárazföldön az Apple AI-funkcióinak egy része egyelőre nem érhető el, ám ez a legkevésbé sem zavarta a lelkes vásárlókat. Hangzhouban és Sencsenben egyaránt hosszú sorok alakultak ki az üzletek előtt, amelyek a nyitás előtt jóval megteltek érdeklődőkkel.
Hongkong
A hongkongi Apple Store-ban az Apple vásárlásonként legfeljebb két iPhone 18 Prót és két Pro Maxot engedélyezett, amit a vállalat regionális weboldala is megerősített.
Sydney, Ausztrália
Az ausztrál rajongók sem maradtak ki a buliból: Sydney-ben péntek reggelre már komoly tömeg gyűlt össze az Apple üzlet előtt, hogy elsőként vehessék kézbe az új modellt.
Kuala Lumpur, Malajzia
A kuala lumpur-i Apple Store Exchange TRX-ben a vásárlók először pillanthatták meg az iPhone 18 Pro két vadonatúj színvariációját: a kék és a burgundi árnyalatot.
London, Anglia
A londoni vásárlók körében nem tűnt jellemzőnek a vásárlási limit betartása – az egyik képen egy vevő hét doboznyi iPhone 18 Próval távozott az üzletből, egy másik fotón pedig valaki már tizenhárom készüléket vitt magával egyszerre.
Mumbai, India
Indiában is megjelent az iPhone-bemutatókra jellemző rajongói hangulat: vásárlók éjszaka is sorban álltak az Apple üzletek előtt, hogy reggel az elsők között léphessenek be.
Milánó, Olaszország
A milánói bemutató különleges fordulatot vett: az olasz Apple kiskereskedelmi dolgozók sztrájkot hirdettek a munkakörülmények miatt, és az üzlet előtt gyülekeztek zászlókkal, sípokkal és csörgőkkel. A tiltakozás ellenére a vásárlók türelmesen sorakoztak, és a háttérben szóló tüntetők hangjai mellett várták a bejutásukat.
New York, Ötödik Sugárút
A new york-i Fifth Avenue-i Apple üzletben százak gyűltek össze, hogy szemügyre vegyék az új modelleket – és nem mellesleg egy szelfit reméljenek az új vezérigazgatóval. John Ternus jelenléte különleges hangulatot kölcsönzött a rendezvénynek, hiszen ez volt első alkalom, hogy ilyen nagyszabású termékbemutatón vett részt a cég élén.
