Üzleti 4ed

Kategória: Karrier

  • Otthoni gondozóként dolgoztam főisola mellett – érzelmileg megterhelő, mégis felemelő munka

    Otthoni gondozóként dolgoztam főisola mellett – érzelmileg megterhelő, mégis felemelő munka

    Careb Bien-Aime 23 éves, a New York-i Egyetemen tanul információs rendszermenedzsmentet. Néhány évvel ezelőtt, még közösségi főiskolás korában kezdett el otthoni gondozóként dolgozni, és ez az időszak maradandó élményt hagyott benne.

    Hogyan kerültem ebbe a munkába?

    Az édesanyám, aki maga is képzett ápolóasszisztens, hívta fel a figyelmemet erre a lehetőségre. A haiti közösségben, amelynek én is tagja vagyok, ez a foglalkozás igen elterjedt. Olyan munkát kerestem, amely rugalmasan illeszkedik az órarendhez, és nem igényel különösebb technikai szaktudást. Egy hetes intenzív képzés elegendő volt ahhoz, hogy megkapjam a személyes gondozói tanúsítványt, amelyet a tanulmányaim mellé szorítottam be. Az online jelentkezés után napi nyolc órás, egyhetes személyes tréningre jártam, majd megkezdődtek az esetek.

    2025 áprilisában úgy döntöttem, elhagyom az egyik ügynökséget, és újat keresek. Akkorra már közösségi média szponzorációkból is érkeztek bevételek. Nyáron külföldi tanulmányútra készültem, és hazatérés után már nem folytattam a gondozói munkát. Jövőm a technológiai szektorban lesz, nem az egészségügyben.

    Rugalmas munkabeosztás – ahogy az iskolásnak kell

    A legjobban a rugalmas munkaidőt szerettem. Beosztásomat teljes mértékben az iskolai programhoz igazítottam: volt olyan hét, amikor háromszor dolgoztam, a többi napon pedig óráimra jártam. Ha anyagilag szükséges volt, elvállaltam egy 12 órás műszakot is. Időnként bentlakásos eseteket is vállaltam, ilyenkor egy-két napra a kliensnél maradtam.

    Voltak állandó ügyfeleim, akiket hetente rendszeresen látogattam, de az ügynökség néha rövid, néhány órás esetekre is felhívott. Ilyenkor elmagyarázták, mire van szükség, és mekkora erőfeszítést igényel az adott helyzet.

    Mit csináltam pontosan?

    A gondozottak napi szükségleteinek kielégítése volt a feladatom: fogmosás, fürdés, étkezések elkészítése, segítség a közlekedésben és az ágyból kerekesszékbe, illetve székből járóeszközbe való átültetésben. Bizonyos esetekben Hoyer-emelőt kellett alkalmazni – ez egy speciális eszköz, amellyel az ágyban fekvő beteget fel lehet emelni és áthelyezni. Nem mindenki szereti ezt az eszközt, mert ha valami rosszul sül el, az komoly következményekkel járhat.

    Akadtak olyan ügyfelek is, akik szinte mindent el tudtak látni magukat; nekik csupán társaságra vagy egy meleg étkezésre volt szükségük. A munkában töltött szabad perceket iskolai feladataim elvégzésére használtam.

    Kihívások és jutalmak egyszerre

    Az egyik ügynökségnél óránként 19,15 dollárt kerestem. A fizetés megfelelőnek tűnt, bár véleményem szerint magasabb is lehetne – az emberek nem mindig látják, mennyi fizikai és érzelmi energiát emészt fel egy másik ember gondozása.

    Hiányoznak a kliensekkel folytatott beszélgetések. Ez valóban kiteljesítő munka, hiszen rászoruló embereknek nyújtasz segítséget, és közben sokat tanulsz – a családi dinamikákról, az egészség megőrzésének fontosságáról, önmagadról is.

    Ugyanakkor fizikailag megterhelő, különösen az átültetések során. Az érzelmi teher sem kevés: sok idős ember magányos, és ez szívbe markoló tud lenni. Az első kliensem, akihez közel egy éven át jártam, elhunyt. Amikor hosszú ideig kísérsz valakit, kapcsolat szövődik köztetek – és aztán egyszer csak nincs ott az illető.

    Másoknak is ajánlom – de nem mindenkinek

    Türelmes, empatikus diákoknak határozottan ajánlom ezt a munkát. Aki nem tud jól bánni az emberekkel, annak nem való. A gondozottat semmiképpen sem szabad magára hagyni.

    Különösen jó lehetőség ez ápolói pályára készülőknek vagy az egészségügyi szektorba belépni szándékozóknak. Kereskedelmiben is dolgoztam korábban, és a kettő össze sem hasonlítható – nem azt mondom, hogy a gondozás nehezebb, csupán teljesen más jellegű feladat.

    Egyre nagyobb szükség van az otthoni gondozókra

    Sok idős ember aktív életmódot folytat, ám egy elesés után hirtelen elveszítheti önállóságát. Eközben a legtöbb családnak nincs sem ideje, sem kapacitása arra, hogy egyedül gondoskodjon idős hozzátartozójáról. Tapasztalataim szerint számos idős embernek szinte semmilyen családi támasza nincs – ezért az otthoni gondozók szerepe felbecsülhetetlen értékű a biztonságos, méltó életvitel fenntartásában.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    Ez a cikk Ann Crady Weiss-szel, a Hatch alvástechnológiai vállalat vezérigazgatójával folytatott beszélgetésen alapul. Ann 2005 óta vállalkozó – pályáját vállalati jogászként kezdte, majd az üzleti világ felé fordult.

    Első startupját, a Maya’s Mom nevű közösségi hálózatot 2006-ban indította el, még azelőtt, hogy a Facebook széles körben elérhetővé vált volna. Ezt a projektet később a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának adta el. Férjével, Dave Weiss-szel – akivel éppen a felvásárlás során ismerkedett meg – 2014-ben alapította meg a Hatch Baby eszközfejlesztő céget, amelyből 2020-ra a Hatch okos ébresztőóra-márka nőtt ki. Küldetésük: segíteni az embereknek egészségesebb szokásokat kialakítani.

    7:15 – Ébredés napfelkelte ébresztővel

    Telefonja a hálószobában van, de nem az ágya mellett. Ébredését a Hatch Restore fokozatosan erősödő fénye teszi kellemessé, amely a természetes napfelkeltét imitálja. Tizenöt perccel később hangos zenei ébresztő is megszólal – ha szükséges. Általában azonban a fény önmagában elegendő. Ha 7:40-re még nem kelt fel, 13 éves fia pótolja az ébresztő szerepét.

    Az első fél órában tudatosan kerüli a telefont, hagyva, hogy agya lassan kapcsoljon be. Tapasztalata szerint a reggel indítása alapvetően meghatározza, mennyire tud tudatosan vagy csupán reaktívan reagálni a nap eseményeire.

    7:45 – Telefonmentes reggeli

    Férje még alszik, miközben Ann a fiával sétáltatja a kutyát. Reggelire görög joghurtot készít a nagymama házi granolájával, mézzel és gyümölccsel. Telefonmentes reggelizési szabályuk van – bár Ann néha lopva belenéz a Slackbe. Fia 8:20-kor indul iskolába.

    Ezután egy kis időt kettesben töltenek a férjével, és Ann kávét főz – amit ő egyfajta szeretetnyelvnek tekint. A híreket szándékosan kerüli reggel, mert azok hajlamosak mások napirendjébe húzni, mielőtt ő maga felállíthatná a sajátját.

    8:30 – Edzés – legalábbis a tervek szerint

    Heti háromszor mozog közvetlenül fia iskolába indulása után – akár egy rövid séta, akár Tonal-edzés formájában. Nem állítja, hogy minden nap órákig edz, de a rendszerességre törekszik. Edzésmentes napokon azonnal munkához lát, és mindenképpen 8:30 és 9:30 között a hálószoba másik felében lévő íróasztalnál ül.

    9:30 – Prioritások és egymást követő megbeszélések

    Minden nap felír egy öntapadós cetlire három legfontosabb teendőt. Mivel a Hatch teljesen remote cégként működik, a munkanap videóhívások sorozatával telik. A legfontosabb gondolkodást a délelőtti időszakra igyekszik időzíteni, a meetingeket pedig szorosan 30 percre korlátozni.

    Céloz másfél órányi összpontosított munkaidőt is beiktatni, bár bevallja, ezt nem mindig sikerül megvédenie. A megbeszélések között – amelyek témái a csapatkövetéstől a termékértékeléseken át a marketingig és a toborzásig terjednek – igyekszik puffericőt hagyni magának, különben az egész nap összefolyik.

    12:30 – Gyors ebéd és feltöltődés

    Ebédét általában az asztalnál fogyasztja el. Kedvence a Trader Joe’s csirke gombaleves-gombóc, mellé áfonyát vagy banánt eszik. Délutáni nasija jellemzően egy kocka csokoládé, szárított mangó vagy egy LaraBar szelet. Ha teheti, ebéd körül rövid sétát is beiktat – ez az egyik leggyorsabb módja az elmebeli feltöltődésnek.

    15:00 – Újabb meetingek és váratlan fordulatok

    A délután nagyrészt a délelőtt folytatása. Ugyanakkor alig telik el nap úgy, hogy valami ne borítaná fel a terveket. Nemrégiben például egy fontos termékbevezetésen dolgoztak, amely érintésmentes alváskövetési funkciót ad a készülékhez – ám az új gyártóhoz szükséges chip nem érkezett meg időben, és mindent félre kellett tenni a probléma megoldása érdekében.

    17:00 – Üdvözlés és ölelés

    Fia hazaér az iskolából, férje – aki már kivonult az üzleti életből – általában délutánonként együtt tölt vele időt. Ann 17 órakor lemegy, köszönti és megöleli mindkettőjüket. A munkanapo(ka)t körülbelül 18 órakor igyekszik lezárni, de mint a legtöbb vezérigazgatónál, ez nem mindig sikerül tisztán.

    18:00 – Családi idő

    Főzés és közös kapcsolódás következik. Ann rugalmasan kezeli az időbeosztást, de a határokat fontos szempontnak tartja. Kedvenc fogásai: csirkés-zöldséges wok fehér rizzsel, pesztós tészta párolt brokkolival, valamint grillezett csirkés saláta. Az esték ideális esetben a családé – vacsora, kosárlabdaedzésre fuvarozás, közös kikapcsolódás, és ha a Warriors játszik, egy NBA-meccs is belefér.

    19:00 – A nap legjobb munkája

    Ha nincs közös program, fia 19 és 21 óra között képernyőidőt kap – és ilyenkor Ann meglepően hatékonyan tud dolgozni. Ez az egyetlen időszak, amikor senki sem írja Slacken, és nem keresik máshonnan sem.

    21:00 – Leállás

    Kilenckor félreteszi a telefont. Saját bevallása szerint ez a gesztus kifejezetten fontos mentális egészsége szempontjából. A Hatch Restore fehér fénye jelzi számára, hogy eljött a lefekvés ideje. Ha még nem ágyban olvas, ez az ő jelzése, hogy ideje odamenni.

    Ann, a férje és a fia mindannyian papírkönyveket olvasnak az ágyban – a kisfiúval középen. Ann kizárólag szépirodalmat olvas. Ez az ő személyes ideje, és a nap kedvenc pillanata.

    22:00 – Elalvás hangoskönyvvel

    Fia általában maga dönti el, mikor fáradt, és vonul a saját szobájába. Amikor Ann készen áll az alvásra, a Restore egy lazító hanganyagot játszik le. Jelenleg a „Kis nők” egy általuk készített rövidített hangoskönyv-változatát hallgatja – általában 12 perc után elalszik.

    Hétvégék: tele, a legjobb értelemben

    A családnak van egy Graham nevű kutyája, aki több energiával rendelkezik, mint a többiek együttvéve – így a kutyaparkos séta szinte kötelező program. Ann hétvégén egy kisebb barátságos csoporttal edz együtt, amit az egyik legfontosabb védett tevékenységének tekint.

    A fennmaradó időt a gyerekek töltik ki: a legidősebbel karriertanácsokról telefonálnak, a legkisebbet kosárlabdameccsen szurkolják végig. Ha mégis kerül egy csendes félóra, Ann elmerül egy könyvben – lehetőleg olyanban, ami könnyeket csal a szemébe.

    Anyja sokat van náluk, hétvégente az egész família egy szobában gyűlik össze. A szomszéd is átjön a lányával, ha a férj pitét sütött. Olyan a környék, ahol mindenki ajtaja nyitva áll, és a gyerekek együtt nőttek fel. Ezt a közösséget tudatosan építették fel évek alatt – és Ann szerint éppen ez teszi különlegessé.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    Ez a cikk Ann Crady Weiss-szel, a Hatch alvástechnológiai vállalat vezérigazgatójával folytatott beszélgetésen alapul. Ann 2005 óta vállalkozó – pályáját vállalati jogászként kezdte, majd az üzleti világ felé fordult.

    Első startupját, a Maya’s Mom nevű közösségi hálózatot 2006-ban indította el, még azelőtt, hogy a Facebook széles körben elérhetővé vált volna. Ezt a projektet később a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának adta el. Férjével, Dave Weiss-szel – akivel éppen a felvásárlás során ismerkedett meg – 2014-ben alapította meg a Hatch Baby eszközfejlesztő céget, amelyből 2020-ra a Hatch okos ébresztőóra-márka nőtt ki. Küldetésük: segíteni az embereknek egészségesebb szokásokat kialakítani.

    7:15 – Ébredés napfelkelte ébresztővel

    Telefonja a hálószobában van, de nem az ágya mellett. Ébredését a Hatch Restore fokozatosan erősödő fénye teszi kellemessé, amely a természetes napfelkeltét imitálja. Tizenöt perccel később hangos zenei ébresztő is megszólal – ha szükséges. Általában azonban a fény önmagában elegendő. Ha 7:40-re még nem kelt fel, 13 éves fia pótolja az ébresztő szerepét.

    Az első fél órában tudatosan kerüli a telefont, hagyva, hogy agya lassan kapcsoljon be. Tapasztalata szerint a reggel indítása alapvetően meghatározza, mennyire tud tudatosan vagy csupán reaktívan reagálni a nap eseményeire.

    7:45 – Telefonmentes reggeli

    Férje még alszik, miközben Ann a fiával sétáltatja a kutyát. Reggelire görög joghurtot készít a nagymama házi granolájával, mézzel és gyümölccsel. Telefonmentes reggelizési szabályuk van – bár Ann néha lopva belenéz a Slackbe. Fia 8:20-kor indul iskolába.

    Ezután egy kis időt kettesben töltenek a férjével, és Ann kávét főz – amit ő egyfajta szeretetnyelvnek tekint. A híreket szándékosan kerüli reggel, mert azok hajlamosak mások napirendjébe húzni, mielőtt ő maga felállíthatná a sajátját.

    8:30 – Edzés – legalábbis a tervek szerint

    Heti háromszor mozog közvetlenül fia iskolába indulása után – akár egy rövid séta, akár Tonal-edzés formájában. Nem állítja, hogy minden nap órákig edz, de a rendszerességre törekszik. Edzésmentes napokon azonnal munkához lát, és mindenképpen 8:30 és 9:30 között a hálószoba másik felében lévő íróasztalnál ül.

    9:30 – Prioritások és egymást követő megbeszélések

    Minden nap felír egy öntapadós cetlire három legfontosabb teendőt. Mivel a Hatch teljesen remote cégként működik, a munkanap videóhívások sorozatával telik. A legfontosabb gondolkodást a délelőtti időszakra igyekszik időzíteni, a meetingeket pedig szorosan 30 percre korlátozni.

    Céloz másfél órányi összpontosított munkaidőt is beiktatni, bár bevallja, ezt nem mindig sikerül megvédenie. A megbeszélések között – amelyek témái a csapatkövetéstől a termékértékeléseken át a marketingig és a toborzásig terjednek – igyekszik puffericőt hagyni magának, különben az egész nap összefolyik.

    12:30 – Gyors ebéd és feltöltődés

    Ebédét általában az asztalnál fogyasztja el. Kedvence a Trader Joe’s csirke gombaleves-gombóc, mellé áfonyát vagy banánt eszik. Délutáni nasija jellemzően egy kocka csokoládé, szárított mangó vagy egy LaraBar szelet. Ha teheti, ebéd körül rövid sétát is beiktat – ez az egyik leggyorsabb módja az elmebeli feltöltődésnek.

    15:00 – Újabb meetingek és váratlan fordulatok

    A délután nagyrészt a délelőtt folytatása. Ugyanakkor alig telik el nap úgy, hogy valami ne borítaná fel a terveket. Nemrégiben például egy fontos termékbevezetésen dolgoztak, amely érintésmentes alváskövetési funkciót ad a készülékhez – ám az új gyártóhoz szükséges chip nem érkezett meg időben, és mindent félre kellett tenni a probléma megoldása érdekében.

    17:00 – Üdvözlés és ölelés

    Fia hazaér az iskolából, férje – aki már kivonult az üzleti életből – általában délutánonként együtt tölt vele időt. Ann 17 órakor lemegy, köszönti és megöleli mindkettőjüket. A munkanapo(ka)t körülbelül 18 órakor igyekszik lezárni, de mint a legtöbb vezérigazgatónál, ez nem mindig sikerül tisztán.

    18:00 – Családi idő

    Főzés és közös kapcsolódás következik. Ann rugalmasan kezeli az időbeosztást, de a határokat fontos szempontnak tartja. Kedvenc fogásai: csirkés-zöldséges wok fehér rizzsel, pesztós tészta párolt brokkolival, valamint grillezett csirkés saláta. Az esték ideális esetben a családé – vacsora, kosárlabdaedzésre fuvarozás, közös kikapcsolódás, és ha a Warriors játszik, egy NBA-meccs is belefér.

    19:00 – A nap legjobb munkája

    Ha nincs közös program, fia 19 és 21 óra között képernyőidőt kap – és ilyenkor Ann meglepően hatékonyan tud dolgozni. Ez az egyetlen időszak, amikor senki sem írja Slacken, és nem keresik máshonnan sem.

    21:00 – Leállás

    Kilenckor félreteszi a telefont. Saját bevallása szerint ez a gesztus kifejezetten fontos mentális egészsége szempontjából. A Hatch Restore fehér fénye jelzi számára, hogy eljött a lefekvés ideje. Ha még nem ágyban olvas, ez az ő jelzése, hogy ideje odamenni.

    Ann, a férje és a fia mindannyian papírkönyveket olvasnak az ágyban – a kisfiúval középen. Ann kizárólag szépirodalmat olvas. Ez az ő személyes ideje, és a nap kedvenc pillanata.

    22:00 – Elalvás hangoskönyvvel

    Fia általában maga dönti el, mikor fáradt, és vonul a saját szobájába. Amikor Ann készen áll az alvásra, a Restore egy lazító hanganyagot játszik le. Jelenleg a „Kis nők” egy általuk készített rövidített hangoskönyv-változatát hallgatja – általában 12 perc után elalszik.

    Hétvégék: tele, a legjobb értelemben

    A családnak van egy Graham nevű kutyája, aki több energiával rendelkezik, mint a többiek együttvéve – így a kutyaparkos séta szinte kötelező program. Ann hétvégén egy kisebb barátságos csoporttal edz együtt, amit az egyik legfontosabb védett tevékenységének tekint.

    A fennmaradó időt a gyerekek töltik ki: a legidősebbel karriertanácsokról telefonálnak, a legkisebbet kosárlabdameccsen szurkolják végig. Ha mégis kerül egy csendes félóra, Ann elmerül egy könyvben – lehetőleg olyanban, ami könnyeket csal a szemébe.

    Anyja sokat van náluk, hétvégente az egész família egy szobában gyűlik össze. A szomszéd is átjön a lányával, ha a férj pitét sütött. Olyan a környék, ahol mindenki ajtaja nyitva áll, és a gyerekek együtt nőttek fel. Ezt a közösséget tudatosan építették fel évek alatt – és Ann szerint éppen ez teszi különlegessé.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    Ez a cikk Ann Crady Weiss-szel, a Hatch alvástechnológiai vállalat vezérigazgatójával folytatott beszélgetésen alapul. Ann 2005 óta vállalkozó – pályáját vállalati jogászként kezdte, majd az üzleti világ felé fordult.

    Első startupját, a Maya’s Mom nevű közösségi hálózatot 2006-ban indította el, még azelőtt, hogy a Facebook széles körben elérhetővé vált volna. Ezt a projektet később a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának adta el. Férjével, Dave Weiss-szel – akivel éppen a felvásárlás során ismerkedett meg – 2014-ben alapította meg a Hatch Baby eszközfejlesztő céget, amelyből 2020-ra a Hatch okos ébresztőóra-márka nőtt ki. Küldetésük: segíteni az embereknek egészségesebb szokásokat kialakítani.

    7:15 – Ébredés napfelkelte ébresztővel

    Telefonja a hálószobában van, de nem az ágya mellett. Ébredését a Hatch Restore fokozatosan erősödő fénye teszi kellemessé, amely a természetes napfelkeltét imitálja. Tizenöt perccel később hangos zenei ébresztő is megszólal – ha szükséges. Általában azonban a fény önmagában elegendő. Ha 7:40-re még nem kelt fel, 13 éves fia pótolja az ébresztő szerepét.

    Az első fél órában tudatosan kerüli a telefont, hagyva, hogy agya lassan kapcsoljon be. Tapasztalata szerint a reggel indítása alapvetően meghatározza, mennyire tud tudatosan vagy csupán reaktívan reagálni a nap eseményeire.

    7:45 – Telefonmentes reggeli

    Férje még alszik, miközben Ann a fiával sétáltatja a kutyát. Reggelire görög joghurtot készít a nagymama házi granolájával, mézzel és gyümölccsel. Telefonmentes reggelizési szabályuk van – bár Ann néha lopva belenéz a Slackbe. Fia 8:20-kor indul iskolába.

    Ezután egy kis időt kettesben töltenek a férjével, és Ann kávét főz – amit ő egyfajta szeretetnyelvnek tekint. A híreket szándékosan kerüli reggel, mert azok hajlamosak mások napirendjébe húzni, mielőtt ő maga felállíthatná a sajátját.

    8:30 – Edzés – legalábbis a tervek szerint

    Heti háromszor mozog közvetlenül fia iskolába indulása után – akár egy rövid séta, akár Tonal-edzés formájában. Nem állítja, hogy minden nap órákig edz, de a rendszerességre törekszik. Edzésmentes napokon azonnal munkához lát, és mindenképpen 8:30 és 9:30 között a hálószoba másik felében lévő íróasztalnál ül.

    9:30 – Prioritások és egymást követő megbeszélések

    Minden nap felír egy öntapadós cetlire három legfontosabb teendőt. Mivel a Hatch teljesen remote cégként működik, a munkanap videóhívások sorozatával telik. A legfontosabb gondolkodást a délelőtti időszakra igyekszik időzíteni, a meetingeket pedig szorosan 30 percre korlátozni.

    Céloz másfél órányi összpontosított munkaidőt is beiktatni, bár bevallja, ezt nem mindig sikerül megvédenie. A megbeszélések között – amelyek témái a csapatkövetéstől a termékértékeléseken át a marketingig és a toborzásig terjednek – igyekszik puffericőt hagyni magának, különben az egész nap összefolyik.

    12:30 – Gyors ebéd és feltöltődés

    Ebédét általában az asztalnál fogyasztja el. Kedvence a Trader Joe’s csirke gombaleves-gombóc, mellé áfonyát vagy banánt eszik. Délutáni nasija jellemzően egy kocka csokoládé, szárított mangó vagy egy LaraBar szelet. Ha teheti, ebéd körül rövid sétát is beiktat – ez az egyik leggyorsabb módja az elmebeli feltöltődésnek.

    15:00 – Újabb meetingek és váratlan fordulatok

    A délután nagyrészt a délelőtt folytatása. Ugyanakkor alig telik el nap úgy, hogy valami ne borítaná fel a terveket. Nemrégiben például egy fontos termékbevezetésen dolgoztak, amely érintésmentes alváskövetési funkciót ad a készülékhez – ám az új gyártóhoz szükséges chip nem érkezett meg időben, és mindent félre kellett tenni a probléma megoldása érdekében.

    17:00 – Üdvözlés és ölelés

    Fia hazaér az iskolából, férje – aki már kivonult az üzleti életből – általában délutánonként együtt tölt vele időt. Ann 17 órakor lemegy, köszönti és megöleli mindkettőjüket. A munkanapo(ka)t körülbelül 18 órakor igyekszik lezárni, de mint a legtöbb vezérigazgatónál, ez nem mindig sikerül tisztán.

    18:00 – Családi idő

    Főzés és közös kapcsolódás következik. Ann rugalmasan kezeli az időbeosztást, de a határokat fontos szempontnak tartja. Kedvenc fogásai: csirkés-zöldséges wok fehér rizzsel, pesztós tészta párolt brokkolival, valamint grillezett csirkés saláta. Az esték ideális esetben a családé – vacsora, kosárlabdaedzésre fuvarozás, közös kikapcsolódás, és ha a Warriors játszik, egy NBA-meccs is belefér.

    19:00 – A nap legjobb munkája

    Ha nincs közös program, fia 19 és 21 óra között képernyőidőt kap – és ilyenkor Ann meglepően hatékonyan tud dolgozni. Ez az egyetlen időszak, amikor senki sem írja Slacken, és nem keresik máshonnan sem.

    21:00 – Leállás

    Kilenckor félreteszi a telefont. Saját bevallása szerint ez a gesztus kifejezetten fontos mentális egészsége szempontjából. A Hatch Restore fehér fénye jelzi számára, hogy eljött a lefekvés ideje. Ha még nem ágyban olvas, ez az ő jelzése, hogy ideje odamenni.

    Ann, a férje és a fia mindannyian papírkönyveket olvasnak az ágyban – a kisfiúval középen. Ann kizárólag szépirodalmat olvas. Ez az ő személyes ideje, és a nap kedvenc pillanata.

    22:00 – Elalvás hangoskönyvvel

    Fia általában maga dönti el, mikor fáradt, és vonul a saját szobájába. Amikor Ann készen áll az alvásra, a Restore egy lazító hanganyagot játszik le. Jelenleg a „Kis nők” egy általuk készített rövidített hangoskönyv-változatát hallgatja – általában 12 perc után elalszik.

    Hétvégék: tele, a legjobb értelemben

    A családnak van egy Graham nevű kutyája, aki több energiával rendelkezik, mint a többiek együttvéve – így a kutyaparkos séta szinte kötelező program. Ann hétvégén egy kisebb barátságos csoporttal edz együtt, amit az egyik legfontosabb védett tevékenységének tekint.

    A fennmaradó időt a gyerekek töltik ki: a legidősebbel karriertanácsokról telefonálnak, a legkisebbet kosárlabdameccsen szurkolják végig. Ha mégis kerül egy csendes félóra, Ann elmerül egy könyvben – lehetőleg olyanban, ami könnyeket csal a szemébe.

    Anyja sokat van náluk, hétvégente az egész família egy szobában gyűlik össze. A szomszéd is átjön a lányával, ha a férj pitét sütött. Olyan a környék, ahol mindenki ajtaja nyitva áll, és a gyerekek együtt nőttek fel. Ezt a közösséget tudatosan építették fel évek alatt – és Ann szerint éppen ez teszi különlegessé.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • A Hatch vezérigazgatójának napi rutinja: napfelkelte ébresztő és 9-es leállás

    Ez a cikk Ann Crady Weiss-szel, a Hatch alvástechnológiai vállalat vezérigazgatójával folytatott beszélgetésen alapul. Ann 2005 óta vállalkozó – pályáját vállalati jogászként kezdte, majd az üzleti világ felé fordult.

    Első startupját, a Maya’s Mom nevű közösségi hálózatot 2006-ban indította el, még azelőtt, hogy a Facebook széles körben elérhetővé vált volna. Ezt a projektet később a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának adta el. Férjével, Dave Weiss-szel – akivel éppen a felvásárlás során ismerkedett meg – 2014-ben alapította meg a Hatch Baby eszközfejlesztő céget, amelyből 2020-ra a Hatch okos ébresztőóra-márka nőtt ki. Küldetésük: segíteni az embereknek egészségesebb szokásokat kialakítani.

    7:15 – Ébredés napfelkelte ébresztővel

    Telefonja a hálószobában van, de nem az ágya mellett. Ébredését a Hatch Restore fokozatosan erősödő fénye teszi kellemessé, amely a természetes napfelkeltét imitálja. Tizenöt perccel később hangos zenei ébresztő is megszólal – ha szükséges. Általában azonban a fény önmagában elegendő. Ha 7:40-re még nem kelt fel, 13 éves fia pótolja az ébresztő szerepét.

    Az első fél órában tudatosan kerüli a telefont, hagyva, hogy agya lassan kapcsoljon be. Tapasztalata szerint a reggel indítása alapvetően meghatározza, mennyire tud tudatosan vagy csupán reaktívan reagálni a nap eseményeire.

    7:45 – Telefonmentes reggeli

    Férje még alszik, miközben Ann a fiával sétáltatja a kutyát. Reggelire görög joghurtot készít a nagymama házi granolájával, mézzel és gyümölccsel. Telefonmentes reggelizési szabályuk van – bár Ann néha lopva belenéz a Slackbe. Fia 8:20-kor indul iskolába.

    Ezután egy kis időt kettesben töltenek a férjével, és Ann kávét főz – amit ő egyfajta szeretetnyelvnek tekint. A híreket szándékosan kerüli reggel, mert azok hajlamosak mások napirendjébe húzni, mielőtt ő maga felállíthatná a sajátját.

    8:30 – Edzés – legalábbis a tervek szerint

    Heti háromszor mozog közvetlenül fia iskolába indulása után – akár egy rövid séta, akár Tonal-edzés formájában. Nem állítja, hogy minden nap órákig edz, de a rendszerességre törekszik. Edzésmentes napokon azonnal munkához lát, és mindenképpen 8:30 és 9:30 között a hálószoba másik felében lévő íróasztalnál ül.

    9:30 – Prioritások és egymást követő megbeszélések

    Minden nap felír egy öntapadós cetlire három legfontosabb teendőt. Mivel a Hatch teljesen remote cégként működik, a munkanap videóhívások sorozatával telik. A legfontosabb gondolkodást a délelőtti időszakra igyekszik időzíteni, a meetingeket pedig szorosan 30 percre korlátozni.

    Céloz másfél órányi összpontosított munkaidőt is beiktatni, bár bevallja, ezt nem mindig sikerül megvédenie. A megbeszélések között – amelyek témái a csapatkövetéstől a termékértékeléseken át a marketingig és a toborzásig terjednek – igyekszik puffericőt hagyni magának, különben az egész nap összefolyik.

    12:30 – Gyors ebéd és feltöltődés

    Ebédét általában az asztalnál fogyasztja el. Kedvence a Trader Joe’s csirke gombaleves-gombóc, mellé áfonyát vagy banánt eszik. Délutáni nasija jellemzően egy kocka csokoládé, szárított mangó vagy egy LaraBar szelet. Ha teheti, ebéd körül rövid sétát is beiktat – ez az egyik leggyorsabb módja az elmebeli feltöltődésnek.

    15:00 – Újabb meetingek és váratlan fordulatok

    A délután nagyrészt a délelőtt folytatása. Ugyanakkor alig telik el nap úgy, hogy valami ne borítaná fel a terveket. Nemrégiben például egy fontos termékbevezetésen dolgoztak, amely érintésmentes alváskövetési funkciót ad a készülékhez – ám az új gyártóhoz szükséges chip nem érkezett meg időben, és mindent félre kellett tenni a probléma megoldása érdekében.

    17:00 – Üdvözlés és ölelés

    Fia hazaér az iskolából, férje – aki már kivonult az üzleti életből – általában délutánonként együtt tölt vele időt. Ann 17 órakor lemegy, köszönti és megöleli mindkettőjüket. A munkanapo(ka)t körülbelül 18 órakor igyekszik lezárni, de mint a legtöbb vezérigazgatónál, ez nem mindig sikerül tisztán.

    18:00 – Családi idő

    Főzés és közös kapcsolódás következik. Ann rugalmasan kezeli az időbeosztást, de a határokat fontos szempontnak tartja. Kedvenc fogásai: csirkés-zöldséges wok fehér rizzsel, pesztós tészta párolt brokkolival, valamint grillezett csirkés saláta. Az esték ideális esetben a családé – vacsora, kosárlabdaedzésre fuvarozás, közös kikapcsolódás, és ha a Warriors játszik, egy NBA-meccs is belefér.

    19:00 – A nap legjobb munkája

    Ha nincs közös program, fia 19 és 21 óra között képernyőidőt kap – és ilyenkor Ann meglepően hatékonyan tud dolgozni. Ez az egyetlen időszak, amikor senki sem írja Slacken, és nem keresik máshonnan sem.

    21:00 – Leállás

    Kilenckor félreteszi a telefont. Saját bevallása szerint ez a gesztus kifejezetten fontos mentális egészsége szempontjából. A Hatch Restore fehér fénye jelzi számára, hogy eljött a lefekvés ideje. Ha még nem ágyban olvas, ez az ő jelzése, hogy ideje odamenni.

    Ann, a férje és a fia mindannyian papírkönyveket olvasnak az ágyban – a kisfiúval középen. Ann kizárólag szépirodalmat olvas. Ez az ő személyes ideje, és a nap kedvenc pillanata.

    22:00 – Elalvás hangoskönyvvel

    Fia általában maga dönti el, mikor fáradt, és vonul a saját szobájába. Amikor Ann készen áll az alvásra, a Restore egy lazító hanganyagot játszik le. Jelenleg a „Kis nők” egy általuk készített rövidített hangoskönyv-változatát hallgatja – általában 12 perc után elalszik.

    Hétvégék: tele, a legjobb értelemben

    A családnak van egy Graham nevű kutyája, aki több energiával rendelkezik, mint a többiek együttvéve – így a kutyaparkos séta szinte kötelező program. Ann hétvégén egy kisebb barátságos csoporttal edz együtt, amit az egyik legfontosabb védett tevékenységének tekint.

    A fennmaradó időt a gyerekek töltik ki: a legidősebbel karriertanácsokról telefonálnak, a legkisebbet kosárlabdameccsen szurkolják végig. Ha mégis kerül egy csendes félóra, Ann elmerül egy könyvben – lehetőleg olyanban, ami könnyeket csal a szemébe.

    Anyja sokat van náluk, hétvégente az egész família egy szobában gyűlik össze. A szomszéd is átjön a lányával, ha a férj pitét sütött. Olyan a környék, ahol mindenki ajtaja nyitva áll, és a gyerekek együtt nőttek fel. Ezt a közösséget tudatosan építették fel évek alatt – és Ann szerint éppen ez teszi különlegessé.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • 50 felett hagytam ott a Salesforce-t – az AI tette lehetővé

    50 felett hagytam ott a Salesforce-t – az AI tette lehetővé

    Gabrielle Tao több mint két évtizedet töltött a technológiai iparban, olyan cégeknél dolgozott, mint az Oracle és a Salesforce. Karrierje sok szempontból sikeresnek mondható volt – számos sikeres termék fejlesztésében vett részt. Mégis úgy érezte, hogy nőként és kisebbségi emberként láthatatlan határok korlátozzák a lehetőségeit.

    Évtizedek óta dédelgette a saját vállalkozás alapításának gondolatát, de sosem hitte igazán, hogy ez megvalósítható számára. Az évek során rengeteg apró és nyílt üzenetet szívott magába arról, hogy nem elég jó ehhez – és úgy véli, sok alulreprezentált technológiai szakember csendben ugyanezt éli meg.

    Az elmúlt évek mesterséges intelligencia fejlődése azonban gyökeresen megváltoztatta a számítást. Tao meggyőződött arról, hogy az AI-nak köszönhetően a hozzá hasonló alapítók valódi eséllyel szállhatnak szembe a jóval nagyobb vállalatokkal is.

    Tavaly szeptemberben búcsút mondott a Salesforce-nál betöltött alelnöki pozíciójának – ahol 2019 óta dolgozott –, és elindította saját AI-irányítási startupját. Egyetlen kérdés járt a fejében: Ha nem most, akkor mikor?

    A vállalkozás sokáig elérhetetlen álomnak tűnt

    Karrierje nagy részében az önálló vállalkozás szinte lehetetlennek látszott, különösen akkor, amikor olyan óriásokkal kellett volna versenyezni, mint az Oracle, a Microsoft vagy a Salesforce. Bár a belépési korlátok ma sem tűntek el teljesen, Tao szerint a mesterséges intelligencia jelentősen csökkentette azokat a technológiai vállalkozók számára. Egy cég indításához általában szükség van weboldalra, marketing anyagokra, piackutatásra és operatív folyamatokra – ezeket ma már az AI gyorsabban és olcsóbban tudja támogatni, mint valaha.

    Tao azt is felismerte, hogy a kisebb csapatok az AI segítségével jóval hatékonyabban tudnak mozogni. Az egykor hatalmas erőforrásokat igénylő kutatási munkák ma töredék idő alatt elvégezhetők, a termékfejlesztés pedig sokkal elérhetőbbé vált.

    Először érezte úgy, hogy a kisebb cégeknek valódi esélyük van a versenyre. Ez a technológiai változás, párosulva a mögötte álló évtizedes szakmai tapasztalatával, végül megadta azt a magabiztosságot, ami a döntéshez kellett.

    Éveket töltött a pénzügyi felkészüléssel

    A biztos munkahelyet elhagyni természetesen ijesztő volt. Az egyik döntő tényező buddhista meditációs gyakorlata volt, amely arra ösztönözte, hogy bátran nézzen szembe önmagával, és megbánt lehetőségek nélkül élje az életét.

    A pénzügyi tervezésre is komoly figyelmet fordított. Eltartja édesapját és anyósát, férje pedig nyugdíjas – ezért tudta, hogy ilyen lépést csak alapos tervezéssel és a család támogatásával tehet meg. A felmondás előtt részletesen végiggondolta a költségvetést, a megtakarításokat, és azt, hogyan élne a családja rendszeres fizetés nélkül. A Salesforce elhagyása óta visszafogták a nem létszükségleti kiadásokat, beleértve az utazásokat is.

    Visszatekintve úgy érzi, hogy bár a pénzügyi oldalra alaposan felkészült, az üzleti és termékstratégiát mélyebben kellett volna kidolgoznia már a felmondás előtt. Amikor otthagyta az állását, még 10-20 üzleti ötlet kavargott a fejében. Ez a bizonytalanság lassította a kezdeti haladást, de idővel megtalálta az irányt.

    Egy AI-eszköz, amelyhez mindig visszatér

    Jelenleg a Tovix AI felépítésére koncentrál – ez egy AI-irányítási startup, amely AI-tesztelési és monitorozási eszközökre összpontosít. A termékek két hónapja élőek, és a vállalkozás már bevételt termel: van néhány fizető ügyfele.

    Számos AI-eszközt használ a munkájához, de a legtöbbet a Claude-hoz tér vissza. Ez a megoldás szinte minden kutatás- és fejlesztéssel kapcsolatos feladatban segít – olyan, mintha egyszerre lenne kéznél egy tervező, egy mérnöki csapat és egy termékmenedzser. Alapvető szerepet játszik a terméképítésben, a tesztelés automatizálásában és a kód telepítésében.

    Alábecsülte vállalati karrierjének értékét a startup indításában

    Az évtizedek alatt, amelyeket a technológiai szektorban töltött, sokkal mélyebb rálátást szerzett a vállalatok működésére, mint amennyit annak idején tudatosított magában. Meggyőződése, hogy a vállalati tapasztalat nélkül nem lett volna képes startupot indítani. Átfogó ismereteket szerzett az értékesítés, a marketing, a pénzügyek, a jogi ügyek, a termékfejlesztés, az árazás és az ügyfélszolgálat területén egyaránt.

    Arra is rájött, hogy az évek alatt mély, bizalomra épülő kapcsolatokat épített ki korábbi kollégáival. Miután elindította cégét, sokan szívesen álltak a segítségére, és osztották meg tapasztalataikat.

    Úgy véli, hogy sokan – különösen azok, akik elakadtnak érzik magukat vállalati karrierjükben, vagy épp állásukat veszítették – alábecsülik a már megszerzett tapasztalataik és tudásuk valódi értékét.

    Tao évekig hitte, hogy a vállalkozás nem reális lehetőség a számára. Most, életében először – részben a mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően –, valódi opciónak érzi.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Analóg ambíció: hogyan lesz a hobbiból mellékjövedelem?

    Analóg ambíció: hogyan lesz a hobbiból mellékjövedelem?

    Azok a poros ecsetek és horgolótűk a padláson? Ideje elővenni őket.

    Az interneten elburjánzó AI-generált tartalmak hatására a Z-generáció egyre inkább a valódi, kézzelfogható élmények felé fordul – bevásárlóközpontokban vásárol, kézzel írt leveleket küld, és személyes randirendezvényekre jár. Ezt a hullámot egy ügyes vállalkozói réteg már ki is használja.

    A kreativitás mint jövedelemforrás

    A művészeti és kreatív mellékfoglalkozások mára messze túlmutatnak a hobbijellegű időtöltésen – valódi, számottevő másodlagos bevételi forrássá váltak. Festők, illusztrátorok, írók és teljesen kreatív háttér nélküli emberek egyaránt pénzt keresnek olyan termékek értékesítésével, mint művészeti nyomatok, irodalmi füzetek, matricák és képeslapok.

    A kreatív munka sosem számított különösebben jövedelmező területnek. Évtizedeken át a STEM-szakmák, a pénzügyi szektor és a tanácsadói iparágak hagyományos, kötött munkaidős állásai számítottak a sikeres karrier és a biztos megélhetés zálogának.

    Az AI átírja a munkavállalás szabályait

    Mára azonban az AI-vezérelt leépítések egyre inkább a hagyományos szektorokat is elérik, és vezető szakemberek egyre hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy a STEM-területek túltelítődtek. Ahogy az mesterséges intelligencia egyre erősebb befolyást szerez a logikaalapú és ismétlődő munkakörök felett, a vállalati vezetők szerint a társadalom figyelme a humán tudományok és az érzelemorientált tevékenységek felé tolódhat el.

    Hogyan válhat a hobbi üzletté?

    Van egyfajta művészet abban, ahogyan valaki a szenvedélyéből megélhetést teremt. Egyre több olyan vállalkozó történetével találkozunk, akik az analóg világhoz való ragaszkodásukat sikeresen váltják valódi ambícióvá – és bevétellé.

    • Művészeti nyomatok és illusztrációk online értékesítése
    • Kézzel készített képeslapok és matricák piacra vitele
    • Irodalmi kiadványok, füzetek önálló terjesztése
    • Kreatív workshopok és közösségi események szervezése

    A Z-generáció analóg szeretete nem csupán nosztalgia – ez egy gazdasági lehetőség, amelyet a kreatív gondolkodású vállalkozók már aktívan kiaknáznak.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • 10 hónapos munkanélküliség után fánkkal szerzett állást a férjem

    10 hónapos munkanélküliség után fánkkal szerzett állást a férjem

    A párom tavaly januárban veszítette el az állását. Több száz jelentkezés ellenére csupán két interjúra hívták be, ajánlatot azonban egyikből sem kapott.

    Az álláskeresés kezdetén még sikerült megőriznünk az optimizmusunkat – utaztunk, meglátogattuk a rokonokat –, ám ahogy január szeptemberbe fordult, a pozitív hozzáállásunk egyre inkább megkopott.

    IT-szakemberként különösen nehéz dolga volt a munkaerőpiacon, hiszen a mesterséges intelligencia rohamos térnyerése bizonytalanságban tartja a vállalatokat. Annak ellenére sem kapott visszajelzést a legtöbb cégtől, hogy korábbi toborzói tapasztalataimmal segítettem neki: többször átírtam és finomítottam az önéletrajzát, javítottam a motivációs leveleit, tanácsokat adtam a LinkedIn-es álláskereséshez, sőt közösen próbainterjúkat is tartottunk.

    Egyszer még egy második körös online interjún is csendben részt vettem, hogy lássam, tudok-e további tanácsokat adni. Nagyon jól teljesített, mégis elutasították – és ezzel a szorongásunk csak fokozódott.

    Kétségbeesetten kilépett a komfortzónájából, és nem technológiai cégekhez is kezdett jelentkezni. Mivel azonban más területen nem volt tapasztalata, ez az irány sem hozott eredményt. Visszahívást sem kapott. Ekkor jutott eszébe egy szokatlan ötlet.

    Amikor semmi sem működik, érdemes a régi módszerekhez nyúlni

    Egy nap, miután az interneten talált egy helyi álláshirdetést, úgy döntött, hogy az online jelentkezés benyújtása után személyesen is felkeresi a céget – régi vágású módszerként.

    Amikor elmesélte a tervét, aggódni kezdtem, hogyan fogadják majd a bejelentés nélküli látogatást. Ő azonban természeténél fogva társasági ember, és a hosszú otthonlét nagyon megviselte. Ha másra nem is jó, legalább lehetőséget ad arra, hogy egy normál munkanapon emberek között legyen, ahelyett hogy otthon böngészné az álláshirdetéseket ezredszerre is.

    Komolyan kételkedtem abban, hogy egy előre be nem jelentett látogatás bármit is hoz majd, de ekkor már a tizedik hónapjánál tartott az álláskeresés, és végre valami izgalmat láttam a szemében. Ez akkoriban ritkaság számba ment.

    Sok szerencsét kívántam neki, és visszafojtott lélegzettel vártam, amíg elment azon a reggelen.

    A titkos fegyver: egy doboz fánk

    Férjem szenvedélyes süteményrajongó, így az irodába vezető úton megállt, és vett egy doboz fánkot kedves gesztusként. Ez a lépés azonnal felkeltette a figyelmet a látogatása során, és könnyen beindította a beszélgetéseket a munkatársakkal.

    Reménykedve, de kicsit idegeskedve tért haza, és elmesélte, kikkel találkozott, és milyen jól sikerült az édességes bemutatkozás. Valóban hatott: a személyes megjelenésének köszönhetően kiemelkedett a jelöltek sorából, és még aznap felhívta a HR-es kolléga. A nő külön megemlítette a fánkokat, és azt, mennyire értékelték a csapatban a figyelmes gesztust.

    Néhány interjú után végül állásajánlatot kapott.

    Amikor először hallottam a tervéről, hogy fánkkal a kezében állít be az irodába, nem hittem, hogy ez sok mindent változtat majd. Toborzói szemmel nézve egy ilyen szintű pozícióhoz személyesen leadott önéletrajz elavultnak tűnt. Attól tartottam, hogy túlzásnak érzik majd. Tévedtem.

    A személyes megjelenés megnyitotta előtte az ajtót egy olyan álláshoz, amelyre egyébként valószínűleg esélye sem lett volna. Hat hónappal később fizetésemelést kapott, és kiváló teljesítményértékelést is. Ma is nevetve emlegetjük, hogy a fánkok felelősek az állásáért – pedig valójában csupán szimbólumai annak a kitartásnak, amellyel végigcsinálta ezt a nehéz időszakot.

    A személyes jelenlét nyitotta meg az utat az új álláshoz

    A munkanélküliség nem gyengéknek való. Lassan felőrli az önbizalmat és a pénzügyi tartalékokat, miközben a mindennapi stressz egyre csak nő. Visszagondolva arra a tíz bizonytalan hónapra, teljes szívemből együtt érzek mindazokkal, akik jelenleg hasonló helyzetben keresnek munkát.

    Amit igazán szeretek ebben a történetben, az az, hogy egy doboz fánkkal beállítani valahová teljesen ráillik az ő személyiségére. És éppen akkor vette észre végre valaki emberként – nem csak egy újabb névtelen pályázóként a beérkező levelek között –, amikor hagyta, hogy ez a személyisége megmutatkozzon.

    Volt HR-szakemberként tudom, hogy az álláskeresés és a felvételi folyamat mindkét fél számára rideg és személytelen tud lenni. Ő ezt megváltoztatta – és akkor fordult jobbra minden.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Otthagyta a céges munkát és visszaköltözött szüleihez – és ez önbizalmat adott

    Otthagyta a céges munkát és visszaköltözött szüleihez – és ez önbizalmat adott

    Keara Callahan, 28 éves tartalomkészítő 2024-ben hozta meg élete egyik legnagyobb döntését: búcsút mondott a biztonságos irodai karrierjének, és a közösségi média világára tette fel a tétet. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, Miamit is el kellett hagynia, és vissza kellett költöznie szülei virginiai otthonába.

    Egy állás, ami már nem illeszkedett az álmaihoz

    Callahan a COVID-járvány idején szerzett diplomát, majd távolról dolgozó kormányzati technológiai tanácsadóként helyezkedett el Miamiban. Bár a pozíció sokak szemében irigylésre méltónak tűnhetett, ő egyre inkább úgy érezte, hogy a munka nem tükrözi azt, amit valóban szeretne az életétől. Munkaóráit azzal töltötte, hogy mások izgalmas közösségi médiás tartalmait nézte, és egyre erősebb vágy ébredt benne, hogy hasonlót csináljon.

    Szabadidejében már aktívan épített egy párhuzamos online jelenlétet: posztolt, podcastet vezetett, és kisebb márkás együttműködésekbe is belevágott. A bevétel messze elmaradt a fizetésétől, de kellő reményt adott ahhoz, hogy elgondolkozzon a váltáson.

    Négy évet töltött a cégnél, és gyorsan lépett előre a ranglétrán – egészen addig, amíg magasabb szintű feladatokat kapott anélkül, hogy fizetésemelés vagy hivatalos előléptetés járt volna hozzá. Ez volt az a pont, ahol elveszítette a hitét abban, hogy a vállalat valóban törődik a fejlődésével.

    Habár alapvetően kerüli a kockázatot, végül felmondott. Családja megdöbbent – különösen mexikói felmenői, akik úgy vélekedtek, hogy feladni egy stabil amerikai karriert egy ilyen bizonytalan ötletért értelmetlen. Callahan mégis a belső hangját követte: ahhoz, hogy többet kapjon az élettől, többet is kell kockáztatnia.

    A szülőkkel való együttélés pénzügyi szempontból logikus döntés volt

    Ez nem az első alkalom volt, hogy visszaköltözött szüleihez Észak-Virginiába. Először 2023-ban tette ezt, miután egy kapcsolat véget ért és elhagyta Miamit. Majd 2024 augusztusáig ott élt, amikor végül beadta a felmondását.

    A mexikói kulturális hagyományokban természetes dolog, hogy a gyerekek házasságukig a szülői házban laknak, így szülei örömmel fogadták vissza. Közgazdaságtant tanult az egyetemen, ezért jól tudta kalkulálni: albérleti díj nélkül gyorsabban tud félretenni, és erősebb anyagi alapokat építeni. Közben persze kivette a részét a háztartásból – bevásárlással, takarítással és egyéb teendőkkel. Az is motiválta, hogy idős kutyái, gyerekkori kedvencei az utolsó időszakukat élték, és mellettük akart lenni.

    A visszaköltözés hírének megosztása a közösségi médiában volt a legijesztőbb rész. Huszonötévesen úgy érezte, hogy ez a lépés gyengeséget mutat – elvégre addig egy gondosan felépített, tökéletesnek tűnő online képet mutatott magáról, ahol Miami, luxuslakás és sikeres életvitel szerepelt. A valóság azonban máshogy alakult.

    Meglepetésére a követői nagy empátiával fogadták a bejelentést. Sokan osztották meg, hogy ők is hasonló helyzetben vannak, vagy fontolgatják ugyanezt. A téma egyfajta közösségi teret nyitott meg, ahol az emberek nyíltan beszélhettek a visszaköltözés nehézségeiről és lehetőségeiről.

    Utazás, tartalomgyártás és egy új fejezet kezdete

    A felmondás után Callahan elindult a világba: nyolc hónapot töltött Balin, majd bejárta Délkelet-Ázsiát, a Közel-Keletet, Európát és Latin-Amerikát – Malajziától Szingapúron és Dubain át Franciaországig, Spanyolországig, Mexikóig, Argentínáig és Uruguayig. Mindezt dokumentálta Instagram- és TikTok-fiókjain, ahol a saját élményeit osztotta meg azzal a céllal, hogy megmutassa: milyen kilépni a komfortzónából és ismeretlen vizekre evezni.

    A szülői otthon segített gyorsabban talpra állni

    Az utazások után idén márciusban ismét visszaköltözött szüleihez. Terve szerint hamarosan visszatér Miamiba, és saját lakást bérel – ezt a lépést sokkal hamarabb tudja megtenni, mint ha végig egyedül kellett volna fizetnie az albérletet.

    A második visszaköltözés nem hozott sok meglepetést, kivéve szülei rugalmasságát: közös sétákat tesznek, és láthatóan élvezik a minőségi időt együtt. A nehézségek sem maradtak el: nehéz volt újra alkalmazkodni ahhoz, hogy valaki más otthonának szabályai szerint éljen, lemondva a megszokott önállóságáról. Emellett alig vannak barátai a szüleik városában, ami a szociális életét is behatárolja – viszont ez a szülő-gyerek kapcsolatot rendkívül megerősítette.

    Alázat és magabiztosság – egyszerre

    Callahan korábban folyamatos nyomást érzett arra, hogy mindig sikeresnek és rendezettnek mutassa magát mások felé. A visszaköltözés és az utazások azonban rádöbbentették arra, hogy az önmagunk elé állított mesterséges határidők nem feltétlenül mérvadók. Találkozott negyvenévesekkel, akik visszaültek az iskolapadba, és huszonévesekkel, akik a saját útjukat járják – és rájött, hogy nem kell mindenre választ találni egyszerre.

    A karrierváltás és a hazaköltözés tízszeresére növelte az önbizalmát. Amikor először lépett ki a biztonságos állásból, félt a pénzügyi bizonytalanságtól – de ez a félelem arra kényszerítette, hogy gyorsan cselekedjen, próbáljon új dolgokat, és merjen kilépni a nyilvánosság elé.

    Ma már teljes egészében a közösségi médiából, mentorálásból, szerződéses munkákból és immár monetizált podcastjéből tartja fenn magát. Kerüli a visszatérést a vállalati világba, és úgy érzi, végre jó úton jár. Ahogy ő fogalmaz: néha kockázatot kell vállalni ahhoz, hogy az ember valóban megteremtse az életet, amelyről álmodik.

    Forrás: www.businessinsider.com

  • Nagy Tech cég marketingese: így öltözöm irodába minden nap

    Nagy Tech cég marketingese: így öltözöm irodába minden nap

    Crystal McDuffy 28 éves marketingvezető, aki több mint hat éve dolgozik egy ismert technológiai óriásvállalatnál New Yorkban. Bár a tech szektorban jellemzően laza az öltözködési kultúra, ő tudatosan választja az elegánsabb megjelenést – és úgy véli, ez nem véletlen, hogy kétszer is előléptették.

    Hogyan kerültem a Big Tech világába?

    Már az egyetemi évek alatt vonzódott a technológiai iparhoz, mert olyan emberek között akart dolgozni, akik innovatívak és inspirálóak. Amikor egyik campusán megjelent egy nagy tech cég toborzói csapata, Crystal azonnal jelentkezett a meghirdetett gyakornoki pozícióra. Mentorainak segítségével finomhangolta az önéletrajzát, majd három interjú után megkapta az ajánlatot.

    A 2018-as nyári gyakorlat letelte után lehetőséget kapott a teljes munkaidős állásra is pályázni. Az interjúfolyamat ezúttal egy írásbeli feladattal és személyes elbeszélgetéssel egészült ki. Néhány héttel később megtudta, hogy felvették – és senior éve megkezdése előtt már a zsebében volt az állásajánlat. 2019 szeptemberében kezdett el dolgozni termékmarketing-menedzserként.

    Miért öltözöm fel minden nap az irodába?

    Az irodai öltözködés iránti szeretete gyerekkorára nyúlik vissza: szülei mindig elegánsan jártak munkába, és Crystal már akkor alig várta, hogy ő is blazerbe és tűsarkúba bújhasson. Édesanyja, aki HR-területen dolgozik, korán megtanította neki a vállalati kultúra és az öltözet összefüggéseit.

    Munkatársai jellemzően farmerben és edzőcipőben érkeznek, ő ezzel szemben rendszerint szép szabású nadrágot, elegáns farmert vagy szoknyát visel gombos ingblúzzal, blokkos sarkú cipővel vagy lapos, csinos balerinával kombinálva. Ez a megjelenés érettebb benyomást kelt – és pontosan ezt szeretné elérni.

    Melyek a személyes öltözeti szabályai?

    • Crop top soha: ebbe nem egyezik bele semmilyen körülmények között.
    • Szűk ruha esetenként igen, de feltételekkel: az alapszabály, hogy a ruha nem lehet annyira feszülő, hogy látszódjon a fenék és a combhajlat találkozása. Ha ez látható, a ruha egyszerre túl szűk és valószínűleg olcsó, vékony poliészter anyagból készült – egyik sem elfogadható munkahelyen.
    • Edzőcipő alkalmanként: ha formálisabb darabokkal kombinálja, megfelel az okos casual irodai dresscode-nak.
    • Smink: könnyű vagy közepes intenzitású, semmi feltűnő. Egy átlagos reggelen a teljes megjelenés összerakása 40-45 percet vesz igénybe, fontos megbeszélés vagy kamerás szereplés előtt viszont akár másfél óra is elmegy rá.

    Fekete nőként tudatosan öltözöm – de magamért teszem

    Crystal tisztában van azzal, hogy fekete nőként kevesebb mozgásteret kap a laza öltözékhez, mint egyes kollégái. Ugyanakkor hangsúlyozza: nem azért öltözik elegánsan, mert kénytelen rá, hanem mert így kívánja. Nem gondolja, hogy minden nőnek – különösen minden fekete nőnek – ugyanolyan formálisnak kellene lennie, ha az nem felel meg nekik.

    Kollégái megjegyezték már a megjelenését, bár sosem mondta senki egyenesen azt, hogy az öltözete miatt léptették elő. Pályája elején mégis kapott egy fontos jelet: karrierjéhez képest korai stádiumban felkérték, hogy prezentáljon egy jelentős megbeszélésen. A felkérő kolléganő azzal indokolta a választást, hogy megbízik abban, Crystal tudja, hogyan kell viselkedni – amit ő a szakmai megjelenésének és önhordozásának visszaigazolásaként értelmezett.

    A gondozott megjelenés valóban segíthet a karrierben

    A legtöbb vállalati környezetben az alapvető szakmai kompetenciát sokan teljesítik. Amikor ez már bizonyított, egyre inkább az számít, hogyan érzik magukat mások a jelenlétedben: magabiztosan kommunikálsz-e, megbíznak-e benned a vezetők, szívesen látnak-e a tárgyalóteremben?

    A gondozott megjelenés hozzájárul ahhoz, hogy hozzáértőnek lássanak – az öltözet egy olyan eszköz, amellyel üzenni tudsz arról, kinek akarod magad mutatni. Ugyanakkor Crystal arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlzottan látványos megjelenés visszafelé sülhet el: ha a külsőd elvonja a figyelmet a munkádról, az már nem előny.

    Tanácsa egyszerű: először a komolyságot alapozd meg, aztán apránként add hozzá a saját stílusodat és személyiségedet. Inkább egy szívmintás zoknit válassz, mint egy nagy szíves pólót. Kerüld az extrém műszempillákat vagy a nagyon magas sarkokat – természetes hatású műszempilla és közepes magasságú sarok sokkal elegánsabb választás.

    Hat év elteltével Crystal már kevésbé érzi szükségét, hogy bizonyítson. Kollégái régen meggyőződtek a kompetenciájáról, így kicsit lazábbá válhatott – de a gondosságot, a rendezett megjelenést még mindig fontosnak tartja, mert tudja, hogy hosszú távon is megéri.

    Forrás: www.businessinsider.com