Az egyik leggyakoribb téma, amiről az Amerikából Londonba költözött barátaimmal beszélgetek, az életminőség kérdése. Legyen szó New York-i, kaliforniai vagy máshonnan érkező ismerősről, szinte mindenki osztja azt az érzést, hogy itt valami egyszerűen jobban működik. Van, aki a megbízható tömegközlekedést emlegeti, van, aki a munkaidő utáni pubkultúrát.
Amikor azonban alaposabban végiggondoltam a dolgot, rájöttem, hogy ez az életérzés nagyrészt azokra a pénzügyi döntésekre vezethető vissza, amelyeket a férjemmel együtt hoztunk, amikor elhagytuk New Yorkot. Néhány változás elsőre apróságnak tűnhet, mégis összeadódva valódi különbséget jelentenek a mindennapokban.
Egy hangulatos kétszobás lakásban élünk, és a bérleti díj elviselhető
Teljesen beleszerettem a lakásunkba. Egy csendes, macskakövekkel burkolt, egykori istállóból átalakított utcácskán – úgynevezett mews-ban – található, London szívében. Három perc sétára vagyunk Hyde Parktól, közel van egy metróállomás, és alig 25 perc alatt elérjük a repteret.
Két hálószoba, két fürdőszoba, magas mennyezet, légkondicionáló, padlófűtés, rengeteg természetes fény és mosó-szárítógép – ez a mi otthonunk. Valamivel többet fizetünk lakbérre, mint amennyit a férjem egykori apró manhattani stúdiójáért fizettünk, de a kapott értékhez képest ez sokkal kedvezőbb ajánlat. Manhattanban kétszobás, két fürdőszobás, saját mosodával felszerelt lakást venni – főleg metrótól és parktól sétatávolságra – egyszerűen elképzelhetetlen lenne a mi büdzséből.
Az egyszeri havi fizetés teljesen megváltoztatta a pénzkezelési szokásaimat
Az Egyesült Királyságban a legtöbb alkalmazott a hónap utolsó munkanapján kapja meg a fizetését. Ez azt jelenti, hogy egy összegben érkezik a pénz, és a hónap eleje mindenki számára kicsit könnyedebb anyagilag. Az USA-ban kéthetente kaptam fizetést, amit valójában kényelmesebbnek tartottam – mégis hamar észrevettem, hogy az új rendszer tudatosabbá tett a kiadásaim terén.
Ahogy hónapról hónapra figyelem, hogyan apad a számlám a vacsorák, bevásárlások és taxit ek miatt, akaratlanul is takarékosabbá váltam. Most, ha közeledik a hónap vége, inkább metróval megyek vagy gyalogolok, ahelyett hogy taxit hívnék, és inkább otthon főzök, és munkába viszem az ebédemet, mintsem hogy kiszállíttatnék vagy étterembe mennék.
A hazautazásra jóval kevesebbet költöttem, mint vártam
Húszas éveink végén és harmincas éveink elején döntöttünk az átköltözés mellett – a barátok esküvőinek, lánybúcsúinak és újszülötteinek időszakában. Arra számítottam, hogy sokat kell majd repülőjegyre költenünk a fontos eseményekre és a família meglátogatására.
Részben így is van, ugyanakkor a barátaink és a rokonság is szívesen vállalta az atlanti-óceáni utat, hogy meglátogasson minket. Eddig több mint harminc vendégünk volt, akik nyaraláson, üzleti úton vagy valamilyen külföldi esküvő kapcsán ejtettek útba bennünket. Ez a folyamatos vendégforgalom csökkenti a hazautazások számát. Ráadásul rájöttem, hogy a látogatások minőségi együttlétet hoznak: lassú reggeli kávézások, közös fogmosás pizsamában, hosszú futások Hyde Parkon át – olyan pillanatok, amelyek elvesznek, ha ugyanabban a városban élünk, és csak vacsorákra találkozunk.
Az élelmiszerekre is kevesebbet költök általában
Nemrég, egy New York-i látogatásom során beugrottam egy boltba zabtejet és tehéntejet venni. A kasszánál majdnem kiesett a szemem: a két doboz összesen több mint 15 dollárba került. Londonban ugyanezt a mennyiséget nagyjából 3 fontért, vagyis körülbelül 4 dollárért hozom haza.
Tapasztalataim szerint a londoni élelmiszerboltok árai általában alacsonyabbak, mint New Yorkban. Az alapvető termékek – mint a szabad tartású csirke tojása vagy a teljes tej – gyakran egy-két dollárral olcsóbbak, és ezek az apró különbségek idővel összeadódnak. Az egyik kedvenc megtakarításom a francia vaj: a Président márka helyi boltomban 4 font alatt van (kb. 5 dollár), míg New Yorkban ugyanez a termék akár 8-9 dollárba is kerülhetett. A Brexit ellenére az európai import termékek – vaj, bor, sajt – nálam olcsóbbak, mint az Államokban voltak.
Természetesen vannak drágább tételek is London életében
Összességében a londoni életvitel számunkra kedvezőbb anyagilag, mint a New York-i volt – de ez nem mindenki esetében igaz, és nem minden olcsóbb itt. A metró általában többe kerül, mint a New York-i subway, a közüzemi számlák pedig nagyjából hasonló szinten vannak. A fizetések – főleg az én szakterületemen – alacsonyabbak, és az adóterhek is magasabbak. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert a jelenlegi szerkesztői munkám nagyjából ugyanannyit fizet, mint a New York-i magazinállásom, de a jövedelemből havonta több megy adóra.
Őszintén szólva azonban szívesen fizetek egy kicsivel többet, ha cserébe ebben a ragyogó városban élhetek.
Forrás: www.businessinsider.com
Vélemény, hozzászólás?