Az Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborúja már most érezteti hatását a brit háztartások pénzügyeiben – az üzemanyagáraktól kezdve a jelzáloghitelekig. Hogy mindez mennyire tartósan befolyásolja a mindennapokat, nagyrészt a tűzszünet sikerén és az ellátási láncok helyreállásának ütemén múlik.
Üzemanyagárak az autósoknak
A töltőállomásokon járók már érzékelhetik az áremelkedést. Az RAC autós szervezet adatai szerint az átlagos benzinár literenként 157,71 pennyre ugrott, ami 25 pennyvel magasabb, mint a konfliktus kitörésekor. A dízel ára március eleje óta 48 pennyvel nőtt, és jelenleg literenként 190,62 pennynél jár.
Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 55 literes személyautó teli tankja benzinből 13 fonttal, dízelből pedig 26 fonttal kerül többe, mint a háború kezdete előtt. Az elemzők szerint minden 10 dolláros olajáremelkedés nagyjából 7 pennyvel emeli meg a literenkénti üzemanyagárat.
A nyersolaj ára a háború kirobbanása óta jelentősen megdrágult, bár az árfolyamot a konfliktus alakulása és a Fehér Házból érkező nyilatkozatok is folyamatosan mozgatják. Az autósoknak azt tanácsolják, hogy ne számítsanak gyors könnyebbülésre, még akkor sem, ha a Hormuz-szoroson át újra szabadon áramolhat az olaj.
Az autós szervezetek hangsúlyozzák, hogy a készletek egyelőre elegendők, mégis arra buzdítják a sofőröket, hogy kerüljék a szükségtelen utakat, és vezessenek takarékosabban – kerüljék az erőteljes gyorsítást és a hirtelen fékezést. Fontos megjegyezni, hogy a benzinárak emelkedése nem csupán az autósokat érinti: a szállítási költségek növekedése megjelenik az áruházak polcain lévő termékek árában is.
Jelzáloghitelek: drágábbak és kevesebben elérhetők
A háború előtt még azt remélték, hogy az új, fix kamatozású jelzáloghitelek kamata fokozatosan csökkenni fog. Ma ennek épp az ellenkezője játszódik le. A hitelintézetek gyorsan emelték kamataikat, mivel saját finanszírozási költségeik nőttek, és egyre inkább úgy látják, hogy az alapkamat nem fog olyan mértékben csökkeni, mint korábban várták.
A Moneyfacts pénzügyi információs szolgálat adatai szerint a kétéves fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata március eleje óta 4,83%-ról 5,90%-ra emelkedett – ez a legmagasabb szint 2024 júliusa óta. Az ötéves konstrukcióknál az átlagkamat 4,95%-ról 5,78%-ra nőtt, ami 2023 novembere óta nem látott csúcsot jelent.
Gazdasági bizonytalanság idején a bankok és hitelintézetek jellemzően visszavonnak egyes termékeket a kínálatból, szűkítve ezzel a választékot. A Moneyfacts szerint jelenleg körülbelül 1 500-zal kevesebb lakáshitel-konstrukció érhető el a piacon, mint korábban – igaz, így is több mint 6 000 ajánlat közül lehet választani.
Energiaszámlák és fűtőolaj
A háztartási gáz- és villamosenergia-számlákat részben védi az Ofgem brit energiaszabályozó által meghatározott árplafon Angliában, Walesben és Skóciában – de ez az oltalom nem korlátlan és nem is mindenkit véd. A változó tarifás szerződéseknél érvényes maximális egységár jelenleg júliusig rögzített, és április elején az árak valójában csökkentek is.
Az igazi kérdés az, hogy a nagykereskedelmi energiapiacon mi történik most és május végéig – ez határozza meg majd a nyári számlákat. A Cornwall Insight energetikai tanácsadó cég legfrissebb előrejelzése szerint a júliustól szeptemberig tartó időszakra vonatkozó árplafon mellett egy átlagos fogyasztású kétfűtéses háztartás évi 1 871 fontot fizethet, szemben a jelenlegi 1 641 fonttal.
A kormány jelezte, hogy szükség esetén télen is nyújthat támogatást az energiaszámlákon, de ez ezúttal nem lesz általános érvényű segítség – csak a leginkább rászorulóknak szól majd.
A fűtőolajat használók helyzete a legnehezebb, hiszen rájuk semmilyen árplafon nem vonatkozik. Ez a fűtési mód különösen a vidéki területeken és Észak-Írországban elterjedt. Keir Starmer miniszterelnök 53 millió fontos támogatást jelentett be a legsebezhetőbb fűtőolaj-felhasználók számára, amelyet a területi önkormányzatokon keresztül osztanak majd szét.
Emelkedő megélhetési költségek
Március elején az OBR, a brit kormány hivatalos előrejelző szerve még azt jósolta, hogy az infláció az elkövetkező öt évben a jegybank 2%-os célértéke körül alakul majd. Ez az előrejelzés azonban még az iráni légicsapások előtt született.
Ma az elemzők egyöntetűen úgy látják, hogy az infláció emelkedő pályán van. Ugyanakkor nem számítanak arra, hogy visszatér a 2022 októberében tapasztalt 11,1%-os csúcshoz, mivel az iráni konfliktus – az ukrajnai háborúval ellentétben – nem érinti közvetlenül az alapvető élelmiszerek, például a búza vagy az étolaj termelését.
Kamatemelés is szóba kerülhet
A Bank of England feladata, hogy az inflációt 2% közelében tartsa, és legfőbb eszköze ehhez az alapkamat. Februárban Andrew Bailey, a jegybank elnöke még további kamatcsökkentések lehetőségéről beszélt. Azóta azonban a bizottság 3,75%-on tartotta az alapkamatot, és kivárásra állt át. Sok elemző szerint a következő kamatlépés inkább felfelé mutat majd, nem lefelé.
Ez azt jelenti, hogy a hitelfelvétel várhatóan drágább lesz, mint azt korábban gondolták – viszont a megtakarítók némileg magasabb kamatokra számíthatnak. Bizonytalan időkben az emberek általában többet takarítanak meg, ami azonban lassíthatja a gazdasági növekedést.
A szabadidő és az utazás is drágulhat
A tágabb pénzügyi hatások attól is függnek, hogyan alakul a háború és annak globális következményei. A nyaralási lehetőségek szűkülhetnek tavasszal és nyáron, a repülőjegyek ára pedig emelkedhet. A repülőgép-üzemanyag ára jelentősen megugrott, és bár a légitársaságok különféle vásárlási stratégiákkal igyekeznek tompítani a hatást, ha a kerozin tartósan drága marad, előbb-utóbb a jegyek árában vagy a járatok számának csökkentésében mutatkozik majd meg.
Forrás: www.bbc.com
